A járvány egyik fő tanulsága a barcelonai vezetés számára, hogy az egészség mindennél fontosabb, és eszerint tervezik át a várost.
HIRDETÉSAmikor Spanyolországban tavaly feloldották az első koronavírus miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket a barcelonai lakosok azt tapasztalták, hogy néhány utca képe már nem olyan, mint amilyennek emlékeztek rájuk.
A Consell de Cent, a városközpontot átszelő széles utca három autóútjából kettőt elvesztett, mert a járdát kiszélesítették, és sárgára festették.
A városi hatóságok eredetileg ideiglenesnek minősítették a változtatásokat, de hiába ellenzi őket néhány üzleti csoport, továbbra is, még egy évvel később is érvényben maradtak.
Sőt, további változtatásokat terveznek: még 21 utcát (összesen 33 kilométer hosszan) alakítanának át gyalogos, zöld területekké.
Ez a projekt jól mutatja, hogy miként hatott a városok tervezésére világszerte a járvány, felgyorsítva az olyan változásokat, mint a biciklisávok számának növelése, az autók csökkentése, miközben egyre nagyobb aggodalommal kezelik mindenhol a klímaváltozást.
A koronavírus új sebességre kapcsolta az autókról való átállást
2020 márciusa óta Barcelona mintegy nyolc hektárnyi területet "vett vissza" a járművektől, és alakította át játszóterekké, kerékpárutakká vagy éttermek teraszává. A hatóságok azzal indokolták ezeket a döntéseket, hogy az embereknek több helyre van szükségük a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.
Párizshoz hasonlóan, ahol szintén több kerékpársávot alakítottak ki, Barcelonában is erőteljesen felhasználták arra a járványt, hogy felkarolják a város átalakítását.
A tervet erősen kritizálta a Foment del Treball, egy regionális üzleti lobbi. Szerintük 50 000 munkahelyet veszíthetnek el, részben azért, mert a kiszállító furgonok számára nehezebbé teszi a parkolást az átalakítás, az üzletek pedig elveszíthetik a városon kívüli vásárlóikat.
"A személygépkocsik elüldözésének tartjuk, hogy eltávolítják őket a városból anélkül, hogy bármilyen alternatívát kínálnának" - mondta a csoport elnökhelyettese, Mar Alarcon.
Xavi Matilla, Barcelona főépítésze azonban úgy véli, hogy a város jól alkalmazkodott a kevesebb autósávhoz, és szerinte a több gyalogosfelületnek inkább fellendítő hatása kell, hogy legyen a helyi kereskedelemre.
Az egészség mindenek előtt
Matilla szerint az egészségügyi válság rámutatott arra, hogyha a városok nem válnak zöldebbé, akkor még több ember fog elköltözni, követve azokat, akik az elmúlt évben már elköltöztek a jobb levegőminőségű és nagyobb szabadtéri terekkel rendelkező vidéki területekre.
"A világjárvány úgy működött mint egy nagyító: rádöbbentett bennünket arra, hogy az egészségnek kell válnia a város irányításának és tervezésének egyik központi szempontjává" - mondta.
Barcelona baloldali önkormányzata úgynevezett gyalogos zöld tengellyé kívánja átalakítani 2030-ig a modernista épületeiről híres Eixample negyedben az összes utca egyharmadát. Az első négyet, köztük az egysávossá szűkített Consell de Centet már 2023-ig legkésőbb átalakítanák.
Az EU jogi lépésekkel fenyegetett
Bár a világjárvány ösztönözte, a törekvésnek környezetvédelmi okai is vannak, mivel Spanyolország második legnagyobb városának javítania kell a levegőminőségén.
2019-ben az Európai Bizottság azt kérte az EU bíróságától, hogy lépjen fel Spanyolország ellen, miután Madrid és Barcelona rendszeresen túllépte a nitrogén-dioxidra vonatkozó törvényes határértékeket, mondván, hogy ez évente közel 9000 idő előtti halálesetet okozhat.
Mivel a lezárás miatt drasztikusan csökkent a forgalom, a városban tavaly először regisztrált az EU határérték alatti szennyezettségi szintet az összes mérőállomáson a város közegészségügyi hivatala. A becsléseik szerint ez mintegy 600 halálesetet előzött meg, és csökkentette az új asztma- és tüdőrákos megbetegedések számát.
Ez a cikk a Mobilitási Hét részeként született az Euronewson. Szeptember 13-tól 17-ig felfedezzük azokat a trendeket, amelyek a közlekedés és a személyes mobilitásunk jövőjét formálják. Még több cikkért kattintson a linkre: https://hu.euronews.com/special/mobility-week