Az új technológiákat egy EU-projekt segítségével már több országban is tesztelik a gazdák.
A görög földeken néhány olajfa akár száz éves is lehet. Tanúi voltak mindenféle mezőgazdasági átalakulásnak. Vajon az úgynevezett smart farming, amelyet precíziós mezőgazdaságnak is neveznek, az agráripar következő fordulópontja? A kutatók szerint ez segít a gazdáknak, hogy precízebbek és ezért jövedelmezőbbek lehessenek.
A Peloponnészoszi-félszigeten az emberek a hagyományos módon szüretelik az olajbogyót. De már tesztelik a haladó technológiákat is. Egy európai kutatási projektben részt vevő tudósok különböző eszközöket fejlesztenek. Mint például egy drónt, amely egy multi-spektrális kamerát hordoz. Ez lehetővé teszi, hogy az olívaolaj-termelők figyelemmel kísérjék a fák növekedési státuszait.
Evangelosz Anasztasziou agrármérnök szerint olyan ez, mintha egy mikroszkópot helyeznénk el a levegőben. Megállapíthatjuk, mely fák erősebbek és egészségesebbek a többiekhez képest, és akkor célzott kezeléseket végezhetünk.
A másik cél az öntözés jobb ellenőrzése. A talajnedvesség-érzékelőkhöz csatlakoztatott "okos" időjárás-állomás lehetővé teszi, hogy a gazdák egyszerűen a telefonjuk segítségével irányíthassák az öntözőrendszert anélkül, hogy kimennének a birtokra. Így időt, pénzt és vizet takaríthatnak meg.
Kosztasz Pramatarisz informatikus elmagyarázta, hogy ez az eszköz lehetővé teszi a talaj megfigyelését és megfelelő szabályok bevezetését. Amikor a talaj nedvességtartalma egy meghatározott érték alá esik, akkor megkezdi az öntözést, és abbahagyja azt, amikor az érték emelkedik. Ez a talaj konduktivitását figyelő szenzor lehetővé teszi annak megértését, hogy a víz miként mozog a földben. Ezek a technológiák továbbra is drágák a termelők számára, de tekintettel a környezeti kockázatokra, készek a változtatásokra.
- Ezek az eszközök segítik a bemeneti mennyiség csökkentését, ami az egyik prioritás, valamint biztonságos termékek előállítását és a termelés növekedését - magyarázta a Trifylia régióért felelős igazgató. - De a legfontosabb, hogy a termék környezetbarát legyen. Mindezekre az új technológiák nélkül nincs esélyünk - hangsúlyozta Antonisz Paraszkevopoulosz.
Egy másik mezőgazdasági ágazatban, egy más vidéken: Svédországban is használni kezdik az új technológiákat. Az állatok jóléte szempontjából az egyik legszigorúbb ország. A tudósok optikai érzékelőket tesztelnek, amiket a koca fülére rögzítenek. A szívverését mérik, ami sok információt ad.
A CSEM központban dolgozó egyik kutató elmondta, hogy a pulzusmérésnek köszönhetően, különösen akkor, ha ismerjük egy adott állat normál pulzusát, megállapíthatjuk, ha láza van, ha stressz éri vagy ha beteg. És mindezt még azelőtt, hogy látható tünetei lennének. A gazdák így képesek időben lépni, és gyorsan döntéseket hozni - mesélte Christophe Verjus.
Ez a technológia segítséget nyújt a gazdáknak az ellés során is, ami a legfontosabb pillanat. A kocáknak kiváló egészségi állapotban kell maradniuk, hogy gondozni tudják utódaikat. Ezt a rendszert használja már Jos és fia is. Azt mesélik, hogy amikor hazaérnek, nem tudják, mi történik az ólakban. Ezekkel az eszközökkel otthonról is láthatják, hogy van-e olyan koca, amelyik elleni kezd, és ez nagy segítség.
Az összes adat egy helyen halad keresztül, amely a levegő minőségét és hőmérsékletét is méri. De vajon egy ilyen összekapcsolt gazdaság továbbra is egy farm? A svéd egyetem kutatója szerint minden állat nagyon fontos, értékes és joga van a jóléthez. Ezért minden állatot figyelnünk kell, és ez az alapötlete a precíziós állattenyésztésnek - tette hozzá Anders Herlin.
Az intelligens gazdálkodás globális piaca 2025-re várhatóan megduplázódik, és eléri a 16 milliárd eurót.