Az euróövezetben a kis- és középvállalkozások extra bankfinanszírozási igénye a 2015-ös éves GDP 6% -áról 2019-ben 3% -ra csökkent.
A Real Economy idei utolsó adása Párizsba és Amszterdamba látogatott, hogy a gazdaságot a stagnálásból kivezető módszereknek járjon utána. Az Európai Központi Bank éveken át vállalta ezt a feladatot, de most új eszközök után kell néznie. Vagyis, néhány országot arra kértek, hogy többet invesztáljanak be. Hollandia ezen államok egyike.
Az euróövezetben a kis- és középvállalkozások extra bankfinanszírozási igénye a 2015-ös éves GDP 6% -áról 2019-ben 3% -ra csökkent. Ez 400 milliárd euró. Ez a banki kölcsönök rekord alacsony kamatlábainak és a magasabb banki kölcsönök elérhetőségének következménye, méghozzá az EKB-nak köszönhetően.
A hitelkínálat fokozása főleg az ún. "mag-országokban" (Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia) valósult meg. A legnagyobb a különbség a kkv-k banki hiteligénye és a kínálat között Hollandiában (a GDP 22% -a), Belgiumban (14%), Franciaországban (9%) és Olaszországban (4%) van. Mindez azt jelzi, hogy ezekben az országokban a bankok jó állapotban vannak. A görögországi kkv-kat továbbra is súlyosan érinti a finanszírozáshoz való hozzáférés hiánya: egynegyedük ezt tartja a legnagyobb hiányosságnak. Hasonló a helyzet Olaszországban, Írországban és Franciaországban is.
Az Európai Központi Bank felszólítja a költségvetési többlettel rendelkező országokat, például Hollandiát, hogy fektessenek be nagyobb mértékben a gazdaságba, így ösztönözve az európai növekedést. Az EKB felhívásával persze nem mindenki ért egyet. A német és a holland pénzügyminiszterek határozottan állítják, hogy kormányaik már jelenleg sokat tesznek a belső kereslet fellendítéséért. Ezzel persze többen vitába szállnának.