Egy európai kutatás azt célozza, hogy 10 évre előre megjósolhatóak legyenek az éghajlatváltozás hatásai.
Csakúgy mint a bolygó többi része, Európa is folyamatosan küzd a klímaváltozás hatásaival. A különböző területek másképp reagálnak, hol az aszály, hol az árvízek kockázata nő. De vajon mennyire értjük, hogy mi történik, és hogyan tudunk reagálni? Cipruson vagyunk, ahol kutatókkal keressük a válaszokat.
Nicosiában a száraz medrekből az eső fokozatosan folyót alakít ki. A csapadék errefelé egyre ritkább, viszont egyre intenzívebb, ami felgyorsítja a talajeróziót, és több üledéket eredményez. Ezen a területen a folyó lassítása érdekében egy ellenőrző gátat építettek, hogy több víz juthasson a talajba, de a növekvő üledék így is akadályt jelent.
- Az itt élő embereknek szükségük van a talajvízre, mind a háztartásokhoz, mind az öntözéshez. Az éghajlatváltozás hatására egyre kevesebb víz marad a talajban, ezért meg akarjuk vizsgálni, mennyi vizet tudunk ezzel a módszerrel itt tárolni – mondta Adriana Bruggeman, a ciprusi intézet kutatója.
A kutatók attól tartanak, hogy a mediterrán éghajlatú országban egyre több víz fog elpárologni, mielőtt elérné a föld alatti vízmegtartó rétegeket. A szakemberek rendszeresen vesznek talajmintát, hogy megtudják, milyen sebességgel tud áthaladni a folyóvíz az egyre növekvő üledékeken keresztül.
- Kimérünk ebbe a hengerbe egy bizonyos mennyiségű talajmintát, amit teljesen kiszárítunk, lemérjük, és meghatározzuk a sűrűségét – mutatta egy másik kutató, Corrado Camera.
Ahhoz, hogy biztosabb képet kapjunk a víz útjáról, a kutatók másfajta méréseket is végeznek. Egy erdőállomáson a fák hatását vizsgálják. A lombkorona eleve magába szippant némi esővizet, mielőtt az a talajba jutna, a gyökerek pedig a felszín alatti vizet szivattyúzzák magukba.
- Ez az érzékelő három tűvel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy megbecsüljük a fatörzsön áthaladó víz sebességét, és így megtudjuk, mennyi talajvizet használnak el a fák – mutatta Marinos Eliades, a nemzetközi kutatócsoport tagja.
A ciprusi kutatás segít a helyi mezőgazdaságnak, hogy alkalmazkodni tudjon a vízellátás változásához – például vízhatékonyabb növénykultúra meghonosításával. Ez csupán egy dimenziója annak a szerteágazó európai kutatási projeknek, amely a klímaváltozás vízügyi hatásaival foglalkozik.
Mülheimben másféle kutatásokat kell végezni. Ebben a németországi régióban egymillió lakos függ a víztározó rendszertől, amelynek folyamatos egyensúlyban kell lennie. A heves nyári záporok azonban jelentősen növelik az árvíz kockázatát. A kutatók a felszíni és a mélyebben fekvő vízfolyások mérését meteorológiai adatokkal végzik, hogy jobban átlássák a vízciklus változásait.
- Amit már eddig is megtapasztaltunk, az az esőzések kitolódása. Télen már kevesebb a csapadék, és amíg eddig január-február környékén volt áradás, ez most már sokszor kitolódik márciusra. Nyáron pedig sokkal több a koncentrált, gyors lefolyású árhullám, mint korábban – számolt be a tapasztalatokról egy német kutató, Marc Scheibel.
A projektnek, amelyben hat ország különböző területeit vizsgálják, az a célja, hogy egy 10 éves előrejelzést tudjanak felállítani a klímaváltozás európai hatásairól, mind a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus és más gazdasági ágak területén.
- Ez a kutatás segít nekünk előre megjósolni az éghajlaváltozás környezetünkre gyakorolt hatását – függetlenül attól, hogy árvízzónák vagy aszályos területek közelében élünk. Megfelelő válaszokat kell találnunk, hogy a változásokhoz az infrastruktúra és az emberek környezethez való viszonya is idomulhasson – foglalta össze a Bingo projekt koordinátora, Rafaela Matos.