Európa és a befektetési ráta: lehetne jobb is

Ezen a héten a Real Economy az Európai Befektetési Bankba látogatott, hogy kiderítsük, hogyan alakul a befektetők kedve Európában. Még mindig borús? Vagy már felderülőben? esetleg a kettő között? Kemény kérdésekkel szembesítettük az EBB elnökét, Werner Hoyert is.

Emelőhatás

A válság óta a befektetési ráta nőtt, de ha megnézzük a 2016-os 17-es és 18-as előrejelzéseket, látható, hogy stagnálás jön, sőt esetenként a válság előtti szintnek is alámegy a mutató. > Bigger u r the more access to diff #finance u get. Micro & Small Biz in #EU don't get to diversify! #realeconomyeuronews</a> <a href="https://twitter.com/EIB">EIB 2016 pic.twitter.com/XQ4UuEzJwK

— Maithreyi (@maithreyi_s) 2017. január 9.

A befektetési ráta növelése a Rubik-kocka kirakásához hasonló feladat. Korlátok összetett rendszerével kell megküzdeni, a szabályozástól a piacméreten át a politikai bizonytalanságig. Az egyik megoldási kísérlet a Stratégiai Befektetések Európai Alapja, az EFSI, “amiről többször szó volt”:
http://www.euronews.com/2015/12/21/status-check-on-investeu-one-year-in a műsorban.

Az EFSI célja, hogy az Európában hiányzó 500 milliárd eurónyi befektetést előteremtse. Úgy számolnak, hogy az emelőhatás miatt minden erre fordított euró tizenöt eurónyi befektetést generál.

!function(e,t,n,s){var i=“InfogramEmbeds”,o=e.getElementsByTagName(t),d=o^{0,a=/^http:/.test(e.location)?“http:”:“https:”;if(/^/{2}/.test(s)&&(s=a+s),window[i]&&window[i].initialized)window[i].process&&window[i].process();else if(!e.getElementById(n)){var r=e.createElement(t);r.async=1,r.id=n,r.src=s,d.parentNode.insertBefore(r,d)}}(document,“script”,“infogram-async”,”//e.infogr.am/js/dist/embed-loader-min.js”);18 hónap alatt több ezer infrastruktúra-projektet és kkv-pályázatot fogadtak el.
Az EFSI 30 milliárd eurónyi forrással 164 milliárd euró befektetést generálhat, ha igaz, mert ez csak becslés.}

Ha igaz, akkor az Alap félúton jár a 2018-as célszám, a 315 milliárd euró felé. Az EFSI 2.0 három évvel hosszabbítaná meg az Alap működését, az EU-garanciára szánt összeg 10 milliárd euróval nő, és az EBB 2,5 milliárd euróval többet tesz az EFSI projektjeibe. Az így összejött 12,5 milliárd euró plusz forrás a már emlegetett 15-szörös emelőhatással számolva azt jelenti, hogy az EFSI elérheti az 500 milliárdos befektetési célt.

A részletekről az Európai Befektetési Bank elnökét, Werner Hoyert kérdeztük.

Euronews: - EFSI, EFSI2… a stagnáló befektetési ráta mintha azt mutatná, hogy a kockázatos projektek támogatása nem javít a helyzeten. Mi a hiányzó láncszem?

Werner Hoyer: – Nem csak a befektetési folyamat felgyorsításáról van szó, hanem arról, hogy a környezetet is úgy kell alakítani, hogy kedvezzen a befektetéseknek, és ebben akadtunk el. Bőségesen rendelkezésre állnak források. Vannak nagyon jó projektek. Miért nem találkozik ez a kettő? Nincs elég bizalom ahhoz, hogy a befektetések igazán beinduljanak, ez a baj.

- Számításba véve, hogy a multicégek háromszor annyit fektetnek be jhelenleg, mint a kormányok, hogyan lehetne tovább ösztönözni őket?

- Az embereknek stabilitásra van szükségük a tervezéshez. Ha valaki a megújuló energiákba szeretne fektetni, de nem lehet biztos, hogy kettő, négy, öt év múlva is ugyanolyan feltételekkel táplálhatja be a termékét a rendszerbe, akkor vonakodni fog kockázatot vállalni. A kormányok fő feladata most az, hogy biztosítsák ezt a stabilitást. Az infrastruktúra a másik fő gyengeség, ez Európára és az Egyesült Államokra is igaz. A digitális infrastruktúra sürgős fejlesztésre szorul. Például arra gondolok, hogy egy város elektromos hálózatát úgy kell átalakítani, hogy képes legyen valós idejű adatátvitelre is. De ez csak példa, az utak, a kötöttpályás közlekedés, az energiahálózat fejlesztése is ide tartozik.

Lisszaboni álmok

Lisszabon jó példa a fentiekre. Portugáliában a piac összeomlása miatt kevés a befektetés, az önkormányzatok nem szerezhetnek pénzt a tőkepiacon, a bankok pedig csak nehezen tudják megadni azokat a hosszú távú hiteleket, amelyekre szükség lenne.

Lisszabon több infrastruktúra-projekten keresztül tervez megújulni – ami ambíciózus terv, de költséges. A város megújulásához 250 millió eurót ad hitelbe az Európai Befektetési Bank az európai befektetési terv keretében.

A cél, hogy a város vonzóbb lakóhely és turistacélpont legyen. A város egyszerre próbál befektetést generálni és a helyiek életminőségén javítani. Az EBB hitelén kívül az önkormányzat további 274 millió eurót szán a városi infrastruktúra megújítására és a gazdaság más részeire.

524 Million euros from EIB</a> & <a href="https://twitter.com/hashtag/Lisboa?src=hash">#Lisboa</a> municipality to be invested in <a href="https://twitter.com/hashtag/Lisboa?src=hash">#Lisboa</a> Mayor <a href="https://twitter.com/FMedina_PCML">FMedina_PCML told euronews</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/RealEconomy?src=hash">#RealEconomy</a> <a href="https://twitter.com/maithreyi_s">maithreyi_spic.twitter.com/rviU61VH7B

— daleen hassan (@daleenhassan) 2017. január 17.

- Összesen 524 millió euró közpénzt fektet be az állam, a lisszaboni önkormányzat és az EBB közösen az elkövetkező pár évben – magyarázta a város polgármestere, Fernando Medina. – Mindez sok magánbefektetést is elindít, mert a városrehabilitáció remek eszköz a magántőke bevonzására.

A város legsúlyosabb gondjainak megoldása kulcsfontosságú a befektetési terv megvalósításához. A nagy esőzések alkalmával kialakuló áradások megelőzésére 185 millió eurót szánnak csatornafejlesztésre, ami az építkezés során 1500 embernek ad majd munkát. A Lisszaboni Vízelvezetési Mestertervet tizenöt év alatt valósítják meg.

A városi rehabilitáció egyik eszköze a szociális bérlakásépítés, erre példa a Boavista negyed. Gabriel Couto építési cége nyilvános tenderen nyert el egy négymillió eurós munkát, ötven lakást építenek majd.

- Két vagy három éve ezek a projektek még nem lettek volna lehetségesek – mondta az építési vállalkozó. – De szerintem ez nem elég a portugál építési szektornak, több ilyen projekt kellene. Egy ilyen tenderen 15-20 cég versenyez a megbízásért.

A választások után jobb lehet

- Miközben a Lisszabonhoz hasonló városok igyekeznek befektetőket vonzó mézesbödönné válni, a legtöbb európait alkalmazó kkv-knél is alacsonyan száll a befektetési kedv. Ennek a finanszírozási források hiánya az oka, vagy valami más?

Werner Hoyer: – Ha a kormányok megerősítik azt a keretrendszert, amelyben befektetünk, akkor azt hiszem, visszatér a kockázatvállalási kedv, visszatér az a vállalkozói szellem, amely az európai kkv-kat annyira jellemezte korábban. Tényleg nehéz forráshoz jutni Európában, ahol a kkv-kat és a nagyvállalatokat is 80 százalékban a bankrendszer finanszírozza, és nem a tőkepiac. Vagyis a befektetési hiány még mindig óriási.

- De vajon elkezdenek-e hitelezni a magánbankok?

- Legyünk őszinték: a kereskedelmi bankok mozgástere is csökkent az elmúlt időszakban, míg a közszféra bankjainak az a feladatuk, hogy jó projekteket finaszírozzanak. Idén sok európai országban választás lesz, nagyon bízom ezek stabilizáló hatásában, szerintem ez új lendületet ad majd a gazdaságnak.