Bár a leszállóegység lezuhant, eleve a légkört vizsgáló szonda munkája volt a lényeg.
Az ESA és a Roscosmos közös küldetéséről, az Exomarsról szóló szokásos helyzetjelentésünkben a program egyik vezető kutatója, Francois Forget mesél arról, hogy melyek is a küldetés tudományos céljai,
Nem elégszünk meg az időjárás megfigyelésével: azt is meg szeretnénk vizsgálni, mi folyik a bolygó belsejében.
- A Schiaparelli leszálóegység sajnos szétzúzódott a Mars felszínén -kezdte Forget. – A kutatók csalódottak, mert a terv szerint több napon keresztül végzett volna hiánypótló méréseket, például a mágneses mezővel kapcsolatban.
- Szerencsére az ExoMars 2016 küldetés tudományos programjának nagy részét a Trace Gas Orbiter szonda adja. Ezen van egy kamera, amellyel meg tudjuk figyelni, mi történik a felszínen, milyen aktivitás, ködök, porviharok és hasonlók tapasztalhatók.
- Nem elégszünk meg az időjárás megfigyelésével: azt is meg szeretnénk vizsgálni, mi folyik a bolygó belsejében. Gyakran vetődik fel a kérdés, hogy vajon aktív-e még a bolygó magja, van-e vulkanikus vagy geokémiai aktivitás, akár biológiai aktivitás a felszín alatt több ezer méter mélységben.
- Az vezethet nyomra, ha olyan molekulákat találunk a légkörben, amelyek mögött ilyen aktivitás áll. A nagyon érzékeny spektrométerek miatt nagyon kis mennyiségben is képesek vagyunk érzékelni ezeket – mondta el Forget.
