NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Egyedül vagyunk-e a világegyetemben?

Egyedül vagyunk-e a világegyetemben?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Ismét fölvetődött ez az alapvető kérdés, miután a napokban bejelentették, hogy rejtélyes rádiójelet észlelt tavaly egy orosz rádióteleszkóp.

HIRDETÉS

Ismét fölvetődött ez az alapvető kérdés, miután a napokban bejelentették, hogy rejtélyes rádiójelet észlelt tavaly egy orosz rádióteleszkóp.

A rádióhullámok egy, a Földtől 94 fényévnyire lévő csillag felől érkeztek. Kaliforniai csillagászok vizsgálják az esetet.

Ez a fajta jel idegen civilizációtól eredhet, vagy földi interferencia eredménye is lehet. Egyelőre ez a legvalószínűbb forgatókönyv, bár más opciók is szóba jöhetnek.

A SETI Intézet igazgatója szerint egyszerűen földi interferenciáról van szó.

- Óvatosságra intő dolog, hogy tulajdonképpen csak időnként jelentkezik. Két havonta, két évente vagy két hetente egyszer. Tehát ha véletlenszerű megfigyelést végzünk, nagyon valószínűtlen, hogy megint észlelni fogjuk a jelet. Rosszabb lehet visszatérni a csillagrendszerhez, és újból a jövőbe nézni. Egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy ET próbálna telefonálni – mondta Seth Shostak, a SETI Intézet igazgatója.

A bejelentés néhány nappal azután érkezett, hogy a Földhöz hasonló kőzetbolygót fedeztek föl a tőlünk 4,24 fényévre lévő Proxima Centauri törpecsillagnál.

A Proxima b bolygó viszonylagos közelsége jobb lehetőséget nyújt a tudósoknak arra, hogy képet alkossanak róla, és megértsék, van-e légköre, vize, melyek az élet alapfeltételei.

- Amellett, hogy olyan bolygóról van szó, amelynek tömege ugyanakkora, mint a Földé, olyan távolságra van, ami alapján azt gondolhatjuk: lehetséges, hogy van ott folyékony állapotban lévő víz. Remény van arra, hogy ez a fajta bolygó a csillag lakhatási zónájában van, ahol élet is kifejlődhetett – magyarázta Claudio Melo, az Európai Déli Csillagvizsgáló brazil igazgatója.

További kutatásokból kiderülhet, hogy a légkörben vannak-e a biológiai életnek kémiai ismertető jegyei, pl. metán.

A felfedezés nyomán 100 millió dolláros projekt indulhat egy orosz milliárdos, Jurij Milner támogatásával: lézermeghajtású űrhajót akarnak kifejleszteni, amely 20 éven belül elérheti az Alfa Centauri rendszert.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bemutatták a jövő autóit Münchenben

Dubaj felhővetéssel próbál meg több esőt csiholni

Bepillantás a jövőbe a világ legnagyobb infotech eseményén