A tojáshéj veszélyes hulladék, de egy magyar kutatási projekt lehetővé teszi. hogy műanyagot, kozmetikumokat és táplálékkiegészítőket készítsenek belőle.
Az élelmiszeripar minden nap tizenötmillió tojást használ fel. A folyamat során rengeteg tojáshéj keletkezik, amely veszélyes hulladéknak számít – így bonyolult és költséges tőle megszabadulni.
- Ez azért veszélyes hulladék, mert a tojásban megtalálható fehérjék, proteinek gyakorlatilag a fehérjebomlás mjiatt nagyon hamar bekövetkezik a rothadó tevékenység – mondta el az Euronews-nak a bábolnai Ecomotive Kft. ügyvezetője, Orbán Tas. – Emiatt jelen pillanatban számunkra költségtényezők mellett tudjuk az elszállítását megoldani, ilyen jogosítvánnyal rendelkező cégek tudják ezt részünkre elvinni, megsemmisíteni vagy felhasználni.
A tojáshéj hártyája kollagénekben és aminosavakban is gazdag, amelyet feldolgozás után a kozmetikai ls az élelmiszeripar is tudna használni. A kérdés csak az, hogyan lehet ipari nagyságrendben elválasztani a hártyát a héjtól úgy, hogy a végeredményben ne legyenek kórokozók, de ami hasznos benne, az biztosan megmaradjon?
- Ha iparszerűen meg tudjuk oldani ennek a különválasztásnak a kérdését, akkor van lehetőségünk, hogy egy korábbi költségből egy újabb bevételi forrást teremtsünk a cégünk számára – mondta Orbán Tas.
A kérdésre egy európai kutatási projekt keresi a választ. A tudósok létrehoztak egy prototípust, amely mechanikai úton leválasztja a hártyát. A membránt azután kíméletesen kiszárítják, majd egy különleges módszerrel sterilizálják.
- Ultraibolya fényt használunk. Az UV-fény behatol a baktériumba, és módosítja annak DNS-ét – mondta Enrico Imperi, vegyész. – Így a kórokozókat hatástalanítjuk, mert nem tudnak tovább szaporodni. Ilyen módon hozzáadott kemikáliák és nagy hőmérsékletű hőkezelés nélkül fertőtlenítjük a hártyát, így a beltartalomból minden szükségeset megőrzünk.
A berendezés prototípusa már elkészült. Így az már biztos, hogy lehetséges a hulladék értékké alakítása – de ez nem jelenti azt, hogy a munka befejeződött.
- A következő lépés a rendszer automatizálása – magyarázta Kozák Melinda, a projekt koordinátora. – Elképzelésünk szerint a feldolgozó-kapacitást az üzem méreteihez szabjuk: lehetséges óránként száz, de akár óránként ezer kilót feldolgozó rendszert építeni. Most következik az a lépés, hogy teljesen automatizálttá kell tenni a rendszert. A kapacitás a tojásfeldolgozó üzemtől függ, van ahol 100 kilogramm tojáshéj per órától 1000 kilogramm tojáshéj per óra.
A kutatók szerint a termék versenyképesebbé teheti az európai baromfiszektort, a berendezés 3-4 év múlva kerülhet a piacra.