Egy Magyarországon folytatott uniós kutatási projektben állati csontokból állítanak elő műtrágyát, amelyet az organikus gazdálkodásban lehet használni.
- Ez az élelmiszerminőségű sertéscsont magas foszfortartalommal és ásványi anyagtartalommal rendelkezik. – mutatta be a kutatások alapanyagát Edward Soméus környezetvédelmi mérnök a Polgárdiban található kísérleti telepen. – Ebből az anyagból lehet előállítani természetes biogazdálkodásra alkalmazható foszfátutánpótlást szenesítésen keresztül.
A csontokat oxigéntől elzárva, vákumban szenesítik el hatszáz fokos hőmérsékleten. A végeredmény, amit bioszénnek hívnak, ásványi anyagokban gazdag, ugyanakkor a mezőgazdasági vegyszerek többségével szemben nem tartalmaz nehézfémeket. Vagyis ideális az organikus gazdálkodásban a talaj foszfortartalmának pótlására.
- Ez egy makroporózus szerkezetű anyag, ami különösképpen előnyös a talajlakó mikroorganizmusoknak, legfőképpen a gombáknak, ezen keresztül bele tudnak menni, és gyakorlatilag egy bentlakásos házat tudnak kialakítani saját maguknak – magyarázta Edward Soméus.
- Az állati csontból készült jó minőségű műtrágya ellenállóbbá teszi a növényeket a környezeti stresszhatásokkal, például az aszállyal, illetve a kórokozókkal szemben – mondta el Massimo Pugliese agronómus. – Végső soron ez magasabb termésátlagként jelentkezik.
A következő lépés annak a felmérése, hogy pontosan milyen tápanyagokat és káros anyagokat is tartalmaz ez a bioszén – ezt egy budapesti laborban ellenőrzik. Az eredmények ígéretesnek tűnnek.
- Közel harminc százalékos foszfortartalma miatt a talaj foszforellátásának nagyon fontos forrása lehet a biochar. Foszfortartalom mellett rendkívül fontos alkáliföldfém, elsősorban kálciumtartalmat hordoz. Maga a fő alkotóelem kálciumfoszfát – mondta el az Euronews-nak Palotai Zoltán vegyész.
A következő lépés: a terméket piacra kellene dobni. A szakemberek úgy gondolják, hogy a bioszén akár magában, akár más termékekbe keverve életképes megoldás lehet – megfelelő árazás mellett.
- Itt egy nagyon fontos kérdés van, és ez a gazdaságosság – mondta erről Alexa László agrármérnök. – Hiszen tudományosan bizonyítható ez a kedvező hatás, a nagy kérdés az, hogy a piac képes lesz-e megfizetni ezt a többletet amit mondjuk egy bioszénnel való keverés jelent.