Ukrajna a háborúban több százezer drónra támaszkodik, rendszereit folyamatosan fejleszti. A Bundeswehr is fegyverkezik, de a beszerzés, kiképzés és alkalmazkodás terén még van tennivaló.
Ukrajna jelenleg havonta mintegy 500 000 drónt állít elő, hogy meg tudja védeni magát az orosz támadással szemben. Legalábbis erről számolnak be az ukrán médiumok, amelyek szerint ez a mennyiség egy év alatt csaknem megduplázódott. A drónok darabszáma önmagában azonban nem döntő az ukrán hadsereg számára: a pilóta nélküli rendszereket szinte hétről hétre továbbfejlesztik és módosítják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyik cég, amely hozzájárul ehhez a folyamatos drónforradalomhoz és fejlődéshez, az ukrán Bunta Aerospace. A vállalat olyan funkcióval bővítette Buntar Copilot nevű szoftverét, amelynek köszönhetően a felderítő drónok teljes egészében távolról irányíthatók. Ez azt jelenti, hogy a rajthelyen csak egy kis csapat marad, amely aztán több száz, sőt több ezer kilométeres távolságból hajthat végre műveleteket.
„A fő cél az, hogy biztosítsuk a tapasztalt személyzetek biztonságát. A rajt után a pilóta egy biztonságos helyről irányíthatja a küldetést, miközben az indítócsapat gyorsan elhagyja a területet” – mondta Bohdan Sas, a Buntar egyik alapítója az Euronews megkeresésére.
A Buntar más vállalatokkal ellentétben nem egy külső, úgynevezett távoli asztalra épülő szoftvert használ, hanem közvetlenül a saját missziótervező platformjába építette be ezt a megoldást. Az ok: „A hadviselés megváltozott, a távirányítás mára elengedhetetlen szabvánnyá vált” – fogalmazott Sas.
Ennyire gyorsan működhet az innováció háborús körülmények között
Nemcsak a katonáknak kell alkalmazkodniuk a háború valóságához, hanem a rendszereknek is – ezt mutatja a Kaban példája. Az ukrán Kaban Robotics vállalat meglévő járműveket, például az amerikai HMMWV-t (High Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle, közismert nevén Humvee) alakítja át úgy, hogy biztonságos távolságból lehessen őket irányítani.
Az előny nyilvánvaló: ahelyett, hogy teljesen új, pilóta nélküli járművet fejlesztenének, a meglévő technikát viszonylag gyorsan új feladatokra lehet szabni. A fejlesztés üteme a továbbfejlesztésnél még látványosabb. A rendszer vezető fejlesztője, David szerint az új funkciók közvetlenül az ukrán katonáktól érkező visszajelzések alapján készülnek.
Egy esetben a katonák egy jármű átadásakor azt javasolták, hogy kommunikációs zavar esetén a külső világítás automatikusan kapcsoljon ki. A módosítást nagyjából 15 percen belül végre is hajtották. A kamerák esetében szintén közvetlenül a harctéri tapasztalatokra reagáltak: mivel a szembejövő fényszórók éjszaka elvakíthatták a fő kamerát, beépítettek egy funkciót, amelynek segítségével a vezető egy gombnyomással hőkamerára válthat.
„Előfordul, hogy a katonák javaslata és egy új funkció megvalósítása közötti időt nem hónapokban vagy hetekben, hanem szó szerint percekben kell mérni” – mondta David a Kaban vállalattól az Euronewsnak.
Alkalmazkodik-e a Bundeswehr az átalakuló hadviseléshez?
A drónok a német fegyveres erőknél is jelentős szerepet játszanak. Németország jelenleg igyekszik felfuttatni az ipari termelést. A Bundeswehr számára a költségvetési bizottság néhány hónappal ezelőtt – bizonyos feltételekkel – több ezer úgynevezett „kamikaze”‑drón feltételekkel történő szállítását hagyta jóvá. Ez alatt viszonylag olcsó rendszereket kell érteni, amelyek nagy távolságból teszik lehetővé egyes ellenséges célpontok pontos megsemmisítését – állítja a Bundeswehr.
Németország ugyan még nem gyárt annyi drónt, mint Ukrajna, a termelést azonban jelentősen felfuttatták. Különösen Bajorország vált számos dróngyártó vállalat központjává, köztük a Quantum Systems, a Helsing, az ARX és az Airlogix, amelyek a hírek szerint megkezdték több mint 5000 nagy hatótávolságú harci drón tömeggyártását Ukrajna számára. Bajorország azonban nem marad egyedül, mert már terveznek egy újabb termelési telephelyet Kelet-Németországban.
Henning Otte katonai ombudsman tavalyi jelentése szerint „a fegyveres erők a modern, pilóta nélküli rendszerekkel való felszereltség terén túlságosan le vannak maradva”. Egy csapatlátogatás során azt is kifogásolták, hogy a KZO és LUNA drónok már bevezetésükkor elavultnak számítottak. Most az a feladat, hogy az új rendszereket „gyorsan sorozatgyártásba” vigyék, és nagy mennyiségben juttassák el a csapatokhoz.
A gond azonban nemcsak a termelés. Otte a Bundeswehr beszerzési folyamatait is túlságosan bürokratikusnak tartja. A katonai ombudsman meglátása szerint önmagában több pénz sem elég. Otte úgy fogalmaz, hogy „a Bundeswehr alulfinanszírozottságára való általános hivatkozás” többé nem elfogadható kifogás. Ehelyett fel kell gyorsítani a beszerzési eljárásokat, és a csapatokat „a katonai feladatoktól idegen bürokráciától” kell tehermentesíteni.
Dr. Frank Sauer biztonságpolitikai szakértő szerint, ha drónokról van szó, a technológia már kevésbé jelent problémát. „Ezen a téren van lehetőség felzárkózásra, sőt ez részben már folyamatban is van – jóllehet jóval magasabb darabáron, ezért a német termékek Ukrajnában nem különösebben népszerűek” – magyarázta az Euronews kérdésére.
„Sokkal inkább az jelenti a kihívást, hogyan bánunk az új rendszerekkel: a megváltozott harctéri viszonyok belsővé tétele, az új taktikák és eljárások kidolgozása, valamint az ezekhez tartozó »izommemória« kialakítása a szervezetben. Attól tartok, ezen a téren még mindig túlságosan a régi beidegződésekhez ragaszkodunk, és nem tanulunk elég gyorsan.”
Freuding: „Mindenkinek meg kell tanulnia, mindenkinek képesnek kell rá lennie”
Dr. Christian Freuding altábornagy egy, a RND-nek adott interjúban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az alapkiképzésben már szerepel egy alapkurzus a drónok kezeléséről. „Ezt mindenkinek meg kell tanulnia, mindenkinek képesnek kell rá lennie” – hangsúlyozta Freuding, hozzátéve, hogy minden katonának drónfelderítőnek vagy ‑elhárítónak kell lennie.
A német fegyveres erők számára a kihívást tehát nemcsak a beszerzés jelenti, hanem az aktuális konfliktusokból levont tanulságokhoz való alkalmazkodás és a tanulási képesség is. Hogy a Bundeswehr mennyire igazodik az új hadviseléshez, az idei, Litvániában megrendezett „Freedom Shield I” gyakorlaton volt látható: ott a katonáknak maguknak kellett drónt vezetniük, és saját tervezésű drónketrecekkel védeniük magukat ellenük. Kevin, az augustdorfi 203-as harckocsizászlóalj harckocsiparancsnoka a gyakorlat után az Euronewsnak elmondta, hogy most először vezetett drónt. Hozzátette, hogy mindössze három percbe telt megtanulni, hogyan működik.
A teljes riportot a litvániai dandárról itt tekintheti meg: