Izland népszavazáson döntött úgy, hogy elutasítja az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások újraindítását; az eredmény egész éjjel ingadozott.
A helyi műsorszolgáltató, a RUV szerint a „nem” tábora szoros küzdelemben megnyerte az Izland felfüggesztett európai uniós csatlakozási tárgyalásainak esetleges újraindításáról tartott népszavazást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A RUV közölte: „Mostanra világossá vált, hogy Izland a csatlakozási tárgyalások újrakezdésének elutasítására szavazott”.
A szavazatok a bejelentések sorrendjében a következőképpen oszlottak meg:
A „nem” győzelme miatt várhatóan legalább újabb két évre lekerül a napirendről az EU-tagságról szóló vita az izlandi politikában.
A mintegy 400 ezres lakosságú ország a 2009-es pénzügyi válság után kezdeményezte először az EU-csatlakozást, miután gazdasága a csőd szélére sodródott, ám a csatlakozási tárgyalások 2013-ban megakadtak, amikor egy euroszkeptikus koalíció került hatalomra.
Kristrún Frostadóttir miniszterelnök jelenlegi, szociáldemokraták vezette kormánya idén vette ismét napirendre a kérdést, arra hivatkozva, hogy a kiszámíthatatlanabbá vált nemzetközi helyzet indokolttá teszi: megkérdezzék a választókat, kívánják-e szorosabbra fűzni az EU-val fennálló kapcsolatokat.
Izland kapcsolata Brüsszellel a népszavatás után nem változik meg alapjaiban: az ország már most is tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, és mindkét megállapodás érintetlen marad.
Magának a népszavazásnak nincs jogi kötőereje, a kormány azonban vállalta, hogy tiszteletben tartja az izlandiak döntését.
Frostadóttir, Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir külügyminiszter és Inga Sæland oktatási és gyermekügyi miniszter közös sajtótájékoztatót hirdetett közép-európai idő szerint vasárnap 15 órára, ahol a pártvezetők értékelik az eredményt, és válaszolnak a média kérdéseire.
Így zajlott az éjszaka
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 22 órakor zártak be (közép-európai idő szerint 0:00-kor), és az első részleges eredmények, amelyek nagyrészt a fővárosból, Reykjavíkból érkeztek, az „igen” tábor kényelmes előnyét mutatták, csaknem 58 százalékkal. Az EU-párti kampányolók az első órákban óvatosan optimisták voltak, és az erős városi részvételre hívták fel a figyelmet.
Éjfél után azonban, amikor megérkeztek a vidéki és tengerparti választókerületek adatai, a kép élesen megváltozott. Azok a halász közösségek, ahol már több mint egy évtizede erős az ellenállás az uniós kvótamegosztási szabályokkal szemben, több körzetben is 65 százalék feletti „nem” többséget hoztak. Közép-európai idő szerint hajnali 2 órára az országos összesítés szinte kiegyenlítődött.
A fordulat közép-európai idő szerint reggel 7 óra körül következett be, amikor az északi, mezőgazdasági jellegű régió, amely hagyományosan iránymutatónak számít, 60/40 arányú, a „nem” tábornak kedvező eredményt jelentett, és ezzel először billentette „nem” irányba az országos mérleget. Innentől a „nem” előnye már nem tűnt el teljesen.
Újságíróink folyamatosan dolgoznak a témán, és amint új információk érkeznek, frissítjük a cikket.