Az DMA értelmében az európaiak szabadon választhatják alapértelmezett böngészőjüket, fizethetnek rivális appokkal és üzenhetnek több platformon. A végrehajtás még kiforratlan, és sok polgár nem is tud a törvény létezéséről.
A digitális piacokról szóló uniós jogszabály, a DMA 2023 májusában lépett hatályba, és az úgynevezett kapuőröket célozza: azt a maroknyi technológiai óriáscéget, amelyek platformjai mára a modern élet alapvető infrastruktúrájává váltak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jogszabály értelmében az Applehez, Google-höz, Metához, Amazonhoz és ByteDance-hez hasonló cégeknek meg kell nyitniuk ökoszisztémáikat a versenytársak előtt, nagyobb kontrollt kell adniuk a felhasználóknak az adataik felett, és fel kell hagyniuk azzal, hogy saját szolgáltatásaikat részesítik előnyben a konkurensekével szemben.
Az Európai Bizottság összesen hét kapuőrt jelölt ki, és a rendelet első, 2026 áprilisában közzétett átfogó felülvizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozás továbbra is „megfelelően szolgálja a célját”.
Több választási lehetőség, több kattintás
Az egyik legszembetűnőbb változás az új választóképernyők megjelenése és az alapértelmezett beállítások kibővítése. Az EU-ban élő iPhone-felhasználók ma már beállíthatnak rivális böngészőket vagy fizetési alkalmazásokat alapértelmezettként, telepíthetnek külső alkalmazásokat, és igénybe vehetnek harmadik fél által kínált fizetési megoldásokat. Németországban például sokan PayPallal fizetnek, Skandináviában pedig a helyi fizetési appok is elérhetők az Apple készülékein.
A digitális jogvédők régi álma, a platformok közötti üzenetküldés, kezd valósággá válni. Egy lett start-up, a BirdyChat felhasználója ma már üzenetet küldhet valakinek WhatsAppon – ami a DMA előtt technikailag és jogilag is lehetetlen volt. Agustín Reyna, a BEUC, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet főigazgatója ezt tartja a törvény hatásosságának első bizonyítékai egyikének.
„Ma a fogyasztók az iOS-en egy úgynevezett választóképernyőn keresztül tudják kiválasztani a számukra megfelelő böngészőt. Már azt is látjuk, hogy a fogyasztók képesek BirdyChatről üzenetet váltani valakivel, aki WhatsAppot használ” – mondta az Euronewsnak.
A kutatások szerint a választóképernyők hatékonyak. A Reuters által nyomon követett hat vállalat adatai azt mutatják, hogy az uniós felhasználók elmozdulnak az olyan alapértelmezett böngészőktől, mint a Chrome és a Safari, és inkább adatvédelem-központú alternatívákat választanak. A Firefoxot fejlesztő Mozilla szerint jól megtartják azokat a felhasználókat, akik a DMA által előírt választóképernyőkön keresztül az ő böngészőjüket jelölik be, és a vállalat az uniós növekedést is a jogszabálynak tulajdonítja.
A súrlódás problémája
Nem minden állampolgár érzi felszabadítónak a DMA hatásait. Fogyasztói felmérések szerint sokak számára az egyszerű digitális feladatok is több lépést igényelnek, a gyakori felhasználók akár 66 százaléka számolt be hosszabb keresési időről, és egyesek a találatok relevanciájának csökkenését tapasztalják.
A bírálók szerint ez a plusz súrlódás nem véletlen. Úgy vélik, hogy a DMA tévesen határozza meg a digitális versenyt, mert elsősorban a riválisok hozzáférését erőlteti a már jól bejáratott platformokhoz, ahelyett hogy új versenytársak megjelenését ösztönözné. Némelyek arra figyelmeztetnek, hogy a bizonyított károkozás előtt bevezetett szabályok visszafogják a beruházásokat és késleltetik az új termékek piaci bevezetését. Szerintük a lépések számának növekedése és a bonyolultság közvetlenül az előírt megfelelési kötelezettségekből és a cégek reakcióiból fakad.
Az Apple szerint a DMA-nak való megfelelés hatással van arra, hogyan vezeti be új funkcióit az EU-ban. A vállalat késleltette az iPhone Mirroring európai rajtját, és ezt a szükséges szabályozási módosításokkal indokolta. Reyna szerint azonban nem maga a jogszabály a valódi probléma, hanem az, ahogyan a cégek reagálnak rá. „A kérdés nem az, hogy a DMA megnehezíti-e a fogyasztók életét, hanem az, hogy e vállalatok DMA-végrehajtása miért teszi nehezebbé a fogyasztói jogok gyakorlását” – mondta az Euronewsnak.
Pingpongjátszma
Brüsszelben, ahol a digitális szabályozást végrehajtják, a tisztviselők és a fogyasztóvédelmi szervezetek egy lassú, lépésről lépésre zajló küzdelemként írják le a harcot a világ legnagyobb technológiai vállalataival. A kapuőrök benyújtják a módosításaikat, a Bizottság megvizsgálja őket, elégtelennek találja, és a folyamat kezdődik elölről.
„Pingpong zajlik a Bizottság és a kapuőrök között. Sok vállalat apró változtatásokat tesz, majd visszamegy a Bizottsághoz azzal, hogy: ‘Tetszik ez így?’ A Bizottság pedig azt válaszolja: ‘Nem, ez még nem elég.’ Ez egyszerűen csak késlelteti a nagyon is szükséges változásokat” – fogalmaz Reyna.
A Bizottság már bebizonyította, hogy kész pénzbírságokat kiszabni. 2025 áprilisában az Apple 500 millió eurós büntetést kapott az anti-steering szabályoknak nevezett előírások megsértéséért, amelyek megtiltották az App Store-fejlesztőknek, hogy a felhasználókat olcsóbb ajánlatokról tájékoztassák más platformokon. A Meta 200 millió eurós bírságot kapott „consent-or-pay” reklámmodelljéért, amelyről a Bizottság kimondta, hogy nem kínál a felhasználóknak valódi alternatívát. Mindkét vállalat fellebbezett.
Kifejezetten az alapértelmezett választási lehetőségek megsértése miatt eddig nem szabtak ki bírságot, bár a Bizottság lezárt egy vizsgálatot az Apple böngészőválasztó képernyőjéről, miután a cég beleegyezett, hogy javítja annak használhatóságát.
Mesterséges intelligencia és az új frontvonal
A fogyasztóvédelmi szervezetek már a DMA jelenlegi hatókörén túli kérdéseket is vizsgálják. Az, hogy a mesterséges intelligencia villámgyorsan beépül a digitális platformokba, újabb kérdéseket vet fel: vajon a jogszabály képes-e lépést tartani a technológiai fejlődéssel.
A Bizottság vizsgálatot indított a Meta döntése miatt, hogy AI-funkciókat épít be a WhatsAppba anélkül, hogy a felhasználóknak lehetőséget adna a kilépésre vagy másik chatbot választására. Reyna ezt olyan próbaügynek tekinti, amely megmutathatja, miként kell fejlődnie a szabályozói eszköztárnak. „Ezek a piacok nagyon gyorsan változnak, és a technológia jellegéből adódóan egyre nehezebb felügyelni őket. Ezért kell, hogy a hatóságoknak meglegyenek azok a mechanizmusok és eszközök, amelyekkel kimondhatják: eddig és ne tovább, most pedig haladéktalanul be kell vezetniük ezeket a változtatásokat” – hangsúlyozza Reyna.
A BEUC azt javasolja, hogy a DMA interoperabilitási szabályai terjedjenek ki a közösségi médiaplatformokra is, mert szerintük a felhasználóknak hálózatok között is tudniuk kellene kommunikálni anélkül, hogy olyan algoritmusok befolyása alá kerülnek, amelyeket nem ők választottak. A szervezet úgy véli, hogy a felhőszolgáltatásokat és a mesterségesintelligencia-infrastruktúrát is be kellene vonni a jogszabály hatálya alá, mivel ezek mindinkább a digitális gazdaság gerincét adják.
Szuverenitás, nem protekcionizmus
A DMA mára egy szélesebb geopolitikai vita részévé vált. Washingtoni bírálók protekcionista intézkedésnek tartják, amely az amerikai vállalatokat célozza. A hét kijelölt kapuőr közül többnek – köztük az Alphabetnek, az Apple-nek, a Metának, az Amazonnak és a ByteDance-nek – Európán kívül van a központja, a Bizottság azonban azt hangsúlyozza, hogy a jogszabályt a vállalatok mérete és piaci ereje alapján alkalmazzák, nem pedig nemzetiségük szerint.
Az Európai Parlament leszögezi, hogy bármilyen kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal megbukna, ha az az uniós digitális normák felpuhításával járna. „A DMA egyetlen pontján sem céloz meg kifejezetten amerikai cégeket. Kizárólag mennyiségi és minőségi szempontokat követ. Európának ugyanakkor meg kell őriznie azt a képességét, hogy saját szabályait maga határozza meg. A külföldi beavatkozás egyszerűen nem elfogadható” – mondja Reyna.
A fogyasztókat elsősorban a kézzelfogható hatás érdekli. A BEUC „Choice by Default” (Alapértelmezett választás) néven kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a változásokra. A DMA átalakította a digitális játékszabályokat, de továbbra sem egyértelmű, hogy ezt a mindennapokban mennyire érzik a polgárok.