A jelenlegi hőhullám rámutatott az egészségügyi rendszer, az energiatermelés, a közlekedési hálózatok és a turisztikai infrastruktúra gyengeségeire.
Olaszország csütörtökön minden nagyvárosára a legmagasabb szintű hőségriasztást rendelte el, miközben egy perzselő hőhullám szorításában tartja Európát: Ausztriában országos melegrekord született, Franciaországban erdőtüzeket táplál, és az egész kontinensen megzavarja az energia- és közlekedési rendszereket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szélsőséges időjárás több országban 40 C fölé emelte a hőmérsékletet, milliók számára életbe léptetve az egészségügyi figyelmeztetéseket.
Európa-szerte a hatóságok küzdenek a hőség következményeivel: egészségügyi riasztások milliók számára Olaszországban, rekordmelegek Ausztriában, az aszály miatt akadozó energiatermelés és hajózás Közép-Európában, valamint Franciaországtól a Balkánig húzódó erdőtüzek.
Tudósok és tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen események az éghajlat melegedésével egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
A klímaváltozás egyre szélsőségesebb nyarakat hoz
A Földközi-tengertől Közép-Európáig a hosszan tartó hőség, az aszály és az erdőtüzek egyre inkább a nyár meghatározó jellemzőivé válnak.
A mostani hőhullám rámutatott az egészségügyi ellátórendszerek, az energiatermelés, a közlekedési hálózatok és a turisztikai infrastruktúra sérülékenységére, és arra kényszeríti a kormányokat és a vállalatokat, hogy alkalmazkodjanak a gyakoribbá váló szélsőséges időjárási periódusokhoz.
Az olasz Egészségügyi Minisztérium csütörtökön a nemzeti hőségfigyelő rendszerben szereplő mind a 27 városra vörös, vagyis legmagasabb szintű riasztást adott ki; idén először fordult elő, hogy az egész hálózat egyszerre a legmagasabb készültségi fokozaton áll.
A riasztások Triesztől, az ország északkeleti csücskétől egészen a szicíliai Palermóig terjednek, és az egész lakosságra, nem csak a veszélyeztetett csoportokra – az idősekre és a krónikus betegekre – jelentenek egészségügyi kockázatot.
A hatóságok arra kérték a helyi lakosokat és a turistákat, hogy a nap legmelegebb óráiban kerüljék a közvetlen napsütést, lehetőség szerint tartózkodjanak zárt térben, és igyanak sok vizet, mivel egyes térségekben a hőmérséklet megközelítette a 40 C-ot.
A hőség a nagy turisztikai látványosságok működését is átalakította: az idegenforgalmi és kulturális tárca meghosszabbította az esti nyitvatartást többek között a római Colosseumban és a Pantheonban.
A Colosseum bejáratainál párásító hűtőventilátorokat szereltek fel, és további egészségügyi ellátó pontokat nyitottak.
Ausztria megdöntötte országos melegrekordját
A legmagasabb hőmérsékleteket Ausztriában mérték: a GeoSphere Austria adatai szerint szerdán a Szlovákia határához közeli Bad Deutsch-Altenburg faluban 41,2 C-ig emelkedett a hőmérséklet. Ez volt a valaha mért legmagasabb érték az országban.
Ausztria súlyos aszállyal is küzd. Január 1. és június 30. között országos átlagban 27 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál, egyes keleti régiók pedig csak a szokásos mennyiség felét kapták.
Alexander Orlik klimatológus szerint az ország bizonyos részein 1885 óta nem tapasztaltak ilyen száraz időszakot.
Magyarország visszafogja áramfogyasztását, miután az aszály a paksi atomerőművet is elérte
Magyarországon az elhúzódó aszály és a Duna rekordalacsony vízszintje súlyosan érinti az ország egyetlen atomerőművét, amely a reaktorok hűtéséhez a folyó vizére támaszkodik.
A paksi erőmű üzemeltetői a termelést a megszokott szint mintegy 10 százalékára csökkentették, ami arra késztette a kormányt, hogy rendkívüli takarékossági intézkedéseket vezessen be, miközben rekordokat döntő hőhullám sújtja az országot.
A hatóságok arra kérték a nagy ipari fogyasztókat és a háztartásokat, hogy mérsékeljék az áramfelhasználást, különösen a csúcsterhelés idején, 17 és 22 óra között. Ebben az időszakban a tehervonatoknak megtiltották a közlekedést, Budapest nevezetességeinek díszkivilágítását pedig lekapcsolták.
Számos nagyvállalat – köztük a Mol energiavállalat, a Gedeon Richter gyógyszergyár, valamint az autógyártók, a Suzuki, a Mercedes-Benz, az Audi és a BMW – bejelentette, hogy visszafogja áramfogyasztását.
A kormány ezen a héten az Országgyűlés üléseit is lemondta az energiatakarékosság jegyében.
A hőhullám országszerte megdöntötte a hőmérsékleti rekordokat. Szerdára virradó éjszaka Budapesten minden korábbinál magasabb maradt a minimumhőmérséklet: a levegő csak 28 C-ig hűlt le, ami jól mutatja, milyen tartós az extrém hőség.
Németországot aggasztják az apadó folyók
Németországban egyre nagyobb aggodalmat kelt az aszály közlekedésre és iparra gyakorolt hatása, ahogy tovább apad a Rajna és más folyók vízszintje.
Steffen Bilger közlekedési miniszter csütörtökön találkozott az érintett szervezetek képviselőivel, és arra figyelmeztetett, hogy az alacsony vízszintek komoly kihívást jelentenek a belvízi hajózás, az ipar és a teljes logisztikai lánc számára.
A BUND környezetvédelmi szervezet arra szólította fel a hatóságokat, hogy ne csak a gazdasági következményekre összpontosítsanak, hanem tegyék a folyókat ellenállóbbá az éghajlatváltozás hatásaival szemben: tartsanak vissza több vizet a tájban, és csökkentsék a vízkivételeket az aszályos időszakokban.
Franciaországban továbbra is magas a tűzriadó készültség
Délkelet-Franciaországban a tűzoltók továbbra is nagy erőkkel vannak jelen a Var megyében, miután a hatóságok közölték: a térségben tomboló, nagy kiterjedésű tűz ugyan már nem terjed tovább, de bármikor újra fellángolhat.
A július 20-án keletkezett tűz eddig több mint 60 négyzetkilométernyi területet pusztított el, ezzel az elmúlt évtizedek legnagyobb, regisztrált erdőtüze lett a régióban.
A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az erős szél és a rendkívül száraz idő továbbra is nagyon magas erdőtűzkockázatot jelent Délkelet-Franciaországban.
Tüzekkel és aszállyal küzd a Balkán
A hőhullám csütörtökön érte el tetőpontját a Balkánon: a hőmérséklet közelítette a 40 C-ot, miközben a hatóságok az aszállyal és az erdőtüzekkel küzdöttek.
Szerbiában a tűzoltóknak több, napok óta tartó szárazság után fellobbant tűzzel kellett megküzdeniük. Egy nagy kiterjedésű tűz fenyőerdőket perzselt fel Belgrádtól nyugatra, egy másik pedig a közép-szerbiai Kraljevo közelében terjedt tovább, ahol a nehéz terepviszonyok megnehezítették az oltást.
A szomszédos Horvátországban, Dubrovnikban a turisták az árnyékba húzódtak, és a nap legforróbb óráiban kerülték a strandokat, miközben az Adria partvidékén is rekkenő hőség uralkodott.