Miközben Európában a nyári hőség miatt több mint 16 000-rel nőtt a halálozások száma, az EU egészségbiztonsági bizottsága alapvető változást sürget a kormányok hőhullámokra való felkészülésében.
A közelmúltban tapasztalt rendkívüli hőhullám Európa-szerte többezres többlethalálozást (forrás: angol) okozott. Ahogy az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok várhatóan gyakoribbá és intenzívebbé válnak, az a bizottság, amely a súlyos, határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre való felkészülést és reagálást hangolja össze, ajánlásokat fogalmazott meg Európa ellenálló képességének megerősítése érdekében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A helyzet üzenete egyértelmű: Európa, a világ leggyorsabban melegedő kontinense, nincs kellően felkészülve.
Az EU számos országában a közegészségügyi rendszerek továbbra is „elégtelenül felkészültek” a tartós, szélsőséges hőhullámok kezelésére, az állásfoglalás (forrás: angol) szerint, amelyet a bizottság július 30-án fogadott el. A dokumentum szerint a növekvő veszély kezeléséhez „átfogó, valamennyi kormányzati szintet és a teljes társadalmat érintő megközelítésre” van szükség, amely rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket ötvöz.
Az egészségügyi következmények jóval túlmutatnak a hőgután. A tartósan magas hőmérséklet növeli a halálozást, súlyosbítja a meglévő betegségeket, és többletterhet ró az egészségügyi ellátórendszerekre. A hőség a növények és állatok egészségi állapotára is hat, ami tovagyűrűző hatással van a megélhetésre és a mentális jóllétre.
A szélsőséges hőség növeli az erdőtüzek kockázatát is, ami a romló levegőminőségen, a létfontosságú infrastruktúra károsodásán és a környezet pusztulásán keresztül további következményekkel jár a közegészségre.
A legnagyobb kockázatnak az idősek, a gyermekek, a várandós nők, a krónikus betegségekkel élők, a szabadtéri munkát végzők és más sérülékeny csoportok vannak kitéve.
A bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy erősítsék a koordinációt a kormányzati tárcák és a közhatóságok között, biztosítsák, hogy a Hőség–egészség akciótervek rendszeresen frissüljenek, és a közegészségügyi, illetve polgári védelmi hatóságok közösen dolgozzák ki azokat, valamint javítsák az információcserét az EU korai előrejelző és reagáló rendszerén keresztül. Emellett azt kéri, hogy bizonyítékokon alapuló intézkedésekkel jobban védjék a gyermekeket, a magas hőmérsékletnek kitett munkavállalókat és a nagy nyilvános rendezvényeken részt vevőket.
Az állásfoglalás azt is kiemeli, hogy célzott képzésekkel kell felkészíteni az egészségügyi szakembereket a hőséggel összefüggő megbetegedések felismerésére és kezelésére, miközben javítani kell a lakossági kommunikációt is, többnyelvű tanácsokkal, amelyek a turistákat, valamint a szezonális, határokon átnyúló és a közlekedésben dolgozó munkavállalókat célozzák. Ugyanakkor felszólít a tartós adat-hiányosságok felszámolására, és arra, hogy a hőhullámok egészségügyi hatásairól az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Obszervatóriumon keresztül erősebb bizonyítékbázis épüljön ki.
Az ajánlások egybeesnek azzal, hogy az Európai Bizottság egy európai, integrált klímareziliencia-keret előkészítésén dolgozik, amelynek 2026 vége előtt kell elkészülnie, és amelytől azt várják, hogy megerősítse az unió felkészültségét az éghajlattal összefüggő kockázatokra, köztük a szélsőséges hőségre.