Hogyan terjedtek a hamis információk a berlini Pride-merényletről a hajtóvadászat közben?

Miközben a rendőrség hajtóvadászatot indított a gyanúsított után, aki július 25-én járművel elkövetett gázolásos támadást hajtott végre Berlin éves Pride rendezvényén, az esemény körüli információs vákuumot gyorsan hamis állítások és félrevezető közösségi médiás bejegyzések töltötték be.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Egy nő életét vesztette, és legalább 29-en megsérültek, miután egy fehér furgon a tömegbe hajtott egy gyalogosok számára kijelölt útvonalon, egy erdős területen, a fő Pride-felvonulás közelében.

A támadást követő napon a hatóságok nyilvánosságra hozták a gyanúsított fényképét; a 21 évesként azonosított Abdul B.-t aznap este egy rendőri akció során lelőtték.

Bár felmerült, hogy tettestársakkal cselekedhetett, a hatóságok közölték, hogy miután a gyanúsítottat lelőtték, nem láttak jelet arra, hogy további, folyamatos fenyegetés állna fenn.

Miközben a nyomozók igyekeztek összerakni a támadás kulcsfontosságú mozzanatait és részleteit, ellenőrizetlen állítások terjedtek online – köztük hamis hírek bombafenyegetésről, a gyanúsított letartóztatásáról, valamint egy ártatlan férfi téves azonosításáról.

Az evakuálással kapcsolatos hamis állítások

A szervezők nem sokkal 22 óra után először azt jelentették be, hogy a fő Pride rendezvényt törlik, és arra kérték az embereket, hogy a „nehéz helyzet” miatt hagyják el a területet.

Kevesebb mint egy órával a támadás után névtelen bejegyzések jelentek meg az X-en, amelyek azt állították, hogy a rendezvényt egy „állítólagos bombafenyegetés” miatt ürítették ki, jóllehet erről nem érkezett hivatalos megerősítés.

További beszámolók terjedtek arról is, hogy lövéseket adtak le a Tiergarten parkban, ám ezek szintén hamisnak bizonyultak. A hatóságok később megerősítették, hogy a gyanúsított egy járművel a tömegbe hajtott, majd kiszállt az autóból, és késsel vagy más pengés fegyverrel támadt az arra járókra.

Nem sokkal ezután olyan videók jelentek meg, amelyeken egy fehér inges, állítólagos gyanúsítottat láthatnak, amint rendőrök a földön lefogják.

Ezt a videót széles körben megosztották, rajta a jobboldali „Junge Freiheit” napilap logójával, valamint olyan közösségimédia-felhasználók is terjesztették, akik azt állították, hogy a támadó elfogását mutatja.

A Cube, az Euronews tényellenőrző csapata megállapította, hogy a videót oroszbarát Telegram-csoportokban és a német nyelvű Pravda oldalon is megosztották; ez egy olyan klónoldal-hálózat része, amelyet kutatók szerint oroszbarát, Kreml-párti befolyásolási műveletekhez kötnek.

Noha ezek a bejegyzések azt állították, hogy a támadót a helyszínen letartóztatták, a rendőrség közölte, hogy a nyomozásnak ebben a szakaszában még nem vettek őrizetbe gyanúsítottat, vagyis a felvételhez fűzött állítás félrevezető volt.

Egy férfit tévesen azonosítottak gyanúsítottként

Miközben a rendőrség a támadót kereste, a közösségi médiában felhasználók Abdul Malik TikTok-tartalomkészítőről készült videókat osztottak meg az X-en és más platformokon, azt állítva – tévesen –, hogy ő lenne a támadó.

A téves azonosítást olyan bejegyzésekkel együtt terjesztették, amelyek szerint Malik azért hajtotta végre a támadást, mert kitoloncolása után ismét visszatérhetett Németországba. Más posztok Malik videóit használták fel arra, hogy bírálják Németország bevándorlási és kiutasítási politikáját, jóllehet a támadó személyazonosságát ekkor még nem erősítették meg.

Noha Malik keresztneve hasonlított a gyanúsítottéra, tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz, és egy közösségi médiás videóban külön hangsúlyozta ezt.

Azt mondta, „szótlanul áll” afölött, hogy felhasználók őt hozták kapcsolatba az üggyel, és hozzátette, úgy érzi, a téves azonosítás őt és családtagjait is veszélybe sodorja.

Nem ez az első eset, hogy embereket a közösségi médiában tévesen vádolnak meg azzal, hogy ők követtek el erőszakos, megrázó támadásokat.

A 2013-as bostoni maratoni robbantás után a közösségi média felhasználói több ártatlan embert is tévesen gyanúsítottként azonosítottak, mielőtt a nyomozás feltárta volna, ki volt valójában a tett elkövetője.

Májusban pedig a lipcsei gázolásos támadás feltételezett elkövetőjéről készült képek terjedtek az interneten, amelyek a gyanúsítottat hamisan kapcsolatba hozták a baloldali, antifasiszta Antifa mozgalommal és Németország szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártjával is.