Hans Leijtens szerint a határok hatékony védelme összeegyeztethető az alapjogokkal. A Frontex főigazgatója a lengyel–belarusz határhelyzet mellett arról is beszélt, hogy az MI fejlődése ellenére miért az ember az első.
Hans Leijtens holland altábornagy, 2023. március 1-je óta a Frontex, az Európai Unió külső határainak védelméért felelős ügynökségének ügyvezető igazgatója. Korábban hosszú éveken át a Holland Királyi Csendőrségnél (Marechaussee) szolgált, parancsnokként, de tagja volt a Frontex igazgatótanácsának is. Munkájában az együttműködés, az átláthatóság, valamint a jog és az alapvető jogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozza.
A bizalom újjáépítése és az ügynökség új szerepe
Amióta átvette az ügyvezető igazgatói tisztséget, Hans Leijtens egy jelentős nyomás alatt álló ügynökséget irányít. A Frontexet éveken át azzal a vádolták, hogy a határműveletek során nem biztosít kellő felügyeletet az emberi jogok érvényesülése felett.
Leijtens a változásokat nem kizárólag a saját véleménye alapján ítéli meg. Mint hangsúlyozta, az a legfontosabb, hogyan látják az ügynökség működését a tagállamok és az európai intézmények.
A Frontex vezetője kiemelte, az elmúlt években számos reformot vezettek be az átláthatóság növelése és az ügynökség iránti bizalom helyreállítása érdekében.
„Leginkább abban a bizalomban volt hiány, hogy helyesen és a megfelelő módon járunk el. Ez nagyon érzékeny egyensúly – könnyű elveszíteni, és folyamatosan gondoskodni kell róla” – mondta Leijtens.
A Frontex ma már nem pusztán koordináló szerepet tölt be. A 2019-es uniós jogszabály-módosítások nyomán az ügynökség operatív testületté vált. Tisztjei közvetlenül a határokon támogatják a tagállami határőrizeti szerveket, saját felszerelésüket használva, és az uniós, illetve a nemzeti jogból eredő jogosítványaik alapján járnak el.
Leijtens ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az információcsere más szolgálatokkal szigorúan meghatározott jogi keretek között zajlik, és adatvédelmi ellenőrzés alatt áll.
A legnagyobb kockázatok: a Földközi-tenger és a Belarusz-határ
Bár a Frontex adatai szerint az illegális uniós határátlépések száma csökken egymás után immár harmadik éve, az ügynökség igazgatója óva int a túlságosan optimista következtetésektől.
Rámutatott, hogy jelenleg két migrációs útvonal jelenti a legnagyobb kihívást: a Líbiából a görögországi Krétára, illetve az Algériából a spanyol Baleár-szigetekre vezető. Mindkettő a legveszélyesebb Európába vezető tengeri útvonalak közé tartozik.
„Nem pusztán a számokról van szó, hanem magáról az utazás kockázatáról is. A Földközi-tenger középső részén való átkelés továbbra is messze a legveszélyesebb.”
Leijtens emlékeztet arra, hogy csak az idén már több mint ezren vesztették életüket, amikor megpróbáltak átkelni a Földközi-tengeren.
A másik különös aggodalomra okot adó térség az Európai Unió és Belarusz közös határa.
A Frontex ügyvezető igazgatója rendkívülinek nevezi a helyzetet, mivel szerinte ott a migrációt politikai nyomásgyakorlás eszközeként használták fel.
„Tudjuk, hogy a határ túloldalán minden az ottani hatóságok teljes ellenőrzése alatt áll. Semmi sem történik ott véletlenül.”
Hans Leijtens eddig két alkalommal járt a lengyel–belarusz határnál. Felidézte, hogy látogatásai során a lengyel határőrség főparancsnoka kísérte, és nagy hatást tett rá a lengyel egyenruhások működése.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Frontex jelenlétének mértékét mindig az adott tagállam határozza meg.
„Rendelkezésre állunk, de a saját igényeit Lengyelország határozza meg.”
„Az új technológiák megváltoztatják a határigazgatást, de nem váltják ki az embert”
A Frontex már most is használ drónokat, fejlett elemző rendszereket és olyan technológiákat, amelyek segítik a határok megfigyelését és a határigazgatást. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, milyen szerepet kaphat ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia.
Hans Leijtens szerint azonban nem fér kétség ahhoz, hogy az automatizálás nem fogja feleslegessé tenni a hivatásos állományt.
Úgy véli, a jövő az emberek, a technológia és a hírszerzési információk összehangolt alkalmazásáé.
A mesterséges intelligencia hatékonyabbá teheti az adatelemzést és a kockázatok azonosítását, ám – mint hangsúlyozza – az ilyen megoldásokat csak nagy körültekintéssel szabad bevezetni.
„Végső soron az embernek kell felügyelnie a mesterséges intelligenciát.”
A Frontex ügyvezető igazgatója szerint a modern technológiáknak elsősorban a legális utazók életét kell megkönnyíteniük, hogy a tisztek azokra a személyekre összpontosíthassanak, akik valódi kockázatot jelentenek.
Ezzel párhuzamosan az ügynökség az ukrajnai háborúval kapcsolatos újabb kihívásokra is készül. A Frontex támogatja az Ukrajnával határos államokat, köztük Moldovát, és erősíti az ukrán szolgálatokkal való együttműködést. Leijtens megítélése szerint nemcsak a jelenlegi helyzet fontos, hanem az is, mi történik majd a háború befejezésekor és a határbiztonság újjáépítésekor, amikor megnőhet a határokon átnyúló bűnözés kockázata.
Az európai beléptetési/kiléptetési rendszer (EES) bevezetésével kapcsolatos problémákra reagálva a Frontex vezetője hangsúlyozza, hogy az ügynökség nem felel működtetéséért, de kész támogatni a tagállamokat ott, ahol nehézségek merülnek fel.