Donald Trump amerikai elnök vizsgálatot jelentett be az EU kereskedelmi gyakorlatával szemben, azzal vádolva a blokkot, hogy tisztességtelenül célozza az amerikai technológiai óriásvállalatokat, egy nappal azután, hogy a Google-re 890 millió eurós trösztellenes bírságot szabtak ki.
Az Egyesült Államok hivatalos vizsgálatot indít az Európai Unió kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban – közölte pénteken Donald Trump amerikai elnök, azzal vádolva a blokkot, hogy igazságtalanul szab ki milliárd dolláros bírságokat a Google-re, az Apple-re és más amerikai technológiai vállalatokra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az Amerikai Egyesült Államok nem Európa »PIGGYBANK«-je, és nem is fogjuk ezt megengedni!” – írta Trump egy bejegyzésben, amelyet a kereskedelmi vizsgálat azonnali megindításáról szóló hivatalos értesítésként jellemzett „az úgynevezett »ROBBING«, vagyis az amerikai vállalatok, és rajtuk keresztül az amerikai adófizetők kifosztásának gyakorlatával” szemben.
„Az Európai Uniónak nagyon nagy árat kell fizetnie ezért az illegális és rendkívül etikátlan magatartásért, amelyről következetesen figyelmeztettem őket” – mondta.
„Maradjanak velünk!” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy kész egyeztetéseket folytatni az Egyesült Államokkal a feszültség csökkentése érdekében, miután az uniós végrehajtó szerv csütörtökön bírságot szabott ki a Google-re az EU digitális piacán betöltött erőfölénye miatt, ami heves washingtoni reakciót váltott ki.
Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője szerint az uniós bírság veszélybe sodorta a digitális szabályozásról szóló párbeszédet az Atlanti-óceán két partja között, valamint azt a kereskedelmi megállapodást is, amelyet az Egyesült Államok és az EU tavaly kötött meg kemény tárgyalások után.
A Trump-kormányzat következetesen bírálta az EU digitális szabályait, azzal vádolva Brüsszelt, hogy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat ró az amerikai cégekre, és aránytalanul veszi célba az amerikai technológiai óriáscégeket.
Paula Pinho, a Bizottság vezető szóvivője ugyanakkor pénteken azt mondta, hogy az Egyesült Államok nyitva hagyta az ajtót a tárgyalások előtt.
„Párbeszédre szóló felhívás érkezett, amelyet teljes mértékben üdvözlünk” – mondta, hozzátéve, hogy Brüsszel kész az egyeztetésre, miközben ügyel arra, hogy megőrizze az EU szabályozási »autonómiáját«.
„Az EU aláássa a párbeszédet”
A hét elején huszonöt amerikai törvényhozó levelet írt Donald Trump amerikai elnöknek, amelyben az EU kereskedelmi gyakorlatának amerikai vizsgálatát sürgették a Google ellen várt bírság bejelentése előtt.
A bírságot végül csütörtökön jelentették be, a technológiai óriáscéget 890 millió euróra büntetve az EU digitális piacokról szóló jogszabálya, a Digital Markets Act alapján, amelyet Washington az elmúlt egy évben könyörtelenül bírált, csakúgy, mint a Digital Services Actet – a nagy online platformokon megjelenő illegális tartalmakat célzó uniós rendeletet.
„Igyekszünk felelősségteljes, konstruktív párbeszéd útján rendezni aggályainkat az EU Digital Markets Actjével és más lépéseivel kapcsolatban” – mondta Greer a bírság bejelentése után kiadott közleményében. „Az EU közelmúltbeli lépései aláássák ezeket az erőfeszítéseket, és komoly kockázatot jelentenek a kereskedelemmel összefüggő transzatlanti stabilitás fennmaradására nézve” – tette hozzá.
Bernd Lange német szociáldemokrata EP-képviselő, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke az Euronewsnak azt mondta, hogy tart a transzatlanti kapcsolatok további eszkalációjától, és további lépéseket vár az Egyesült Államoktól.
Az uniós képviselő az élen járt azokban a tárgyalásokban, amelyek az EU és az Egyesült Államok közötti, Trump és Ursula von der Leyen bizottsági elnök által 2025 júliusában kötött megállapodás végrehajtásáról szóltak, amelyet hetekig tartó kereskedelmi viták előztek meg. Ennek ellenére az uniós tisztviselők a megállapodás dacára továbbra is ingatagnak tartják a transzatlanti viszonyt.
Csütörtökön a Fehér Ház új vámtarifarendszert jelentett be, amely kereskedelmi partnereit – köztük az EU-t – célozza meg a kényszermunkára vonatkozó vádak miatt. Brüsszel, miközben hangsúlyozza, hogy szigorú szabályai vannak a kényszermunkával előállított termékek elleni fellépésre, úgy döntött, nem torol meg, arra hivatkozva, hogy az új vámok betartják az uniós árukra vonatkozó, a kereskedelmi megállapodásban rögzített 15 százalékos plafont.