A norvég Erling Haalandról terjesztett hamis videóktól az Argentína csalását „bizonyító” manipulált képekig álhírek kísérték a 2026-os vb legnagyobb meccseit.
Lezárult a 2026-os labdarúgó-világbajnokság: Spanyolország lett a világbajnok, miután a New Jerseyben rendezett döntőben 1–0-ra legyőzte Argentínát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A pályán ugyan véget ért a torna, az interneten azonban zajlott tovább egy másik verseny: MI által generált videók tömege és hamisított vagy félrevezető képek, felvételek terjedtek a legnagyobb meccsekhez kapcsolódva, gyakran milliós nézettséget gyűjtve, mire leleplezték őket.
A bejegyzések sokféle célt szolgáltak: a humortól és politikai üzenetektől kezdve a játékosok és csapataik bírálatáig. Más tartalmak láthatóan pusztán a kattintások és a hirdetési bevétel növelésére készültek.
A The Cube, az Euronews tényellenőrző csapata több, a világhálón terjedő hamis és félrevezető tartalmat is megvizsgált.
Az MI kedvenc játékosa: Erling Haaland
A norvég csatár, Erling Haalandnál jobban senki sem testesítette meg az MI által generált tartalmak felemelkedését ezen a tornán.
Talán a legnagyobb visszhangot egy olyan videó kapta, amelyen egy étteremben felnéz a tükörképére, majd összerezzen. Egyetlen nap alatt több mint 30 millió megtekintést ért el, ám később kiderült, hogy egy kínai tartalomgyártó eredeti videójára alkalmazták ezt a hamis képsort.
Úgy tűnt azonban, ez nem zavarta a játékos rajongóit: a felvétel a közösségi médiában további 10 millió megtekintést gyűjtött.
Szavak a játékosok szájába adva
Nem minden Haalandról szóló hamis bejegyzés volt ártalmatlan.
Az X-en megjelent egyik videó a Manchester City csatárát mutatta, amint a június 11-i, Anglia elleni norvég vereség után nyilatkozik, a felirat szerint azt: „Argentínának fogok szurkolni, mert Anglia illegálisan elvette a területüket.”
A videóban szereplő spanyol feliratok megismételték ugyanezt az állítást, utalva Argentína igényére a Falkland-szigetekre, amely brit tengerentúli terület a déli Atlanti-óceánon.
A felvétel több ezer megtekintést ért el, ám a felirat valótlan.
Valójában Haaland meccs utáni interjúja azt mutatja, hogy amikor az újságírók megkérdezték, kinek szurkol majd a továbbiakban, így válaszolt: „Azt hiszem, van néhány [Manchester] City-beli csapattársam Angliában, Franciaországban és Spanyolországban is, úgyhogy természetesen azt szeretném, ha Anglia jól szerepelne.”
„Mindig Angliának szurkoltam... Úgy emlékszem, már angol válogatott mezem is volt, mielőtt norvég mezt kaptam volna gyerekként, úgyhogy természetesen azt szeretném, ha Anglia jól szerepelne, mert egy szép ország, és szép a mezük is” – mondta a felvételen.
Nem Haaland az egyetlen játékos, akinek hamis állításokat tulajdonítottak ilyen videók.
A Norvégia–Anglia mérkőzés után az angol középpályás, Jude Bellingham nevét is idézték virálissá vált bejegyzésekben, amelyek szerint azt mondta: „Messi az idolom”, illetve „A FIFA csalt és korrupt.” A meccs utáni interjúk felvételei azonban egyiket sem támasztják alá, Bellingham nem tett ilyen kijelentéseket.
Összeesküvés-elméletek is akadtak bőven
A világbajnokság idején az egyik legelterjedtebb összeesküvés-elmélet az volt, hogy a tornát eleve úgy manipulálták, hogy Argentína nyerjen. A narratíva a közösségi médiában óriási visszhangot kapott, és generációkon átívelő népszerűségnek örvendett.
„Két tinédzser fiam meg van győződve róla, hogy a világbajnokságot Argentína számára bundázták meg” – írta egy LinkedIn-felhasználó.
A történetmesélés az Argentína–Egyiptom mérkőzés után erősödött fel, amelyet július 7-én 3–2-re nyert meg az argentin válogatott.
A meccs során több játékvezetői döntést is vitatottnak ítéltek, ezért az egyiptomi labdarúgó-szövetség hivatalos panaszt nyújtott be a FIFA-hoz, és azzal vádolta a találkozó bíróját, François Letexiert és csapatát, hogy „súlyos hibákat követtek el a mérkőzés vezetése során”.
Innen már a játékvezetői döntéseken túlmutató elméletek kezdtek terjedni: a közösségi média felhasználói egymáshoz nem kapcsolódó eseményeket és közszereplőket fűztek össze, hogy azt sugallják, Argentína külső támogatást kap.
Az állítólagos támogató személyek között emlegették Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is.
A The Mojo Podcastben adott interjúban Netanjahu „nagyon jó csapatként” jellemezte Argentínát, és azt mondta, nem az argentin csatár, Lionel Messi, hanem az ország elnöke, Javier Milei nyerte el a szimpátiáját. Mileit Izrael „nagy barátjának” nevezte.
Az állítást egy MI által generált kép is „alátámasztotta”, amelyen Netanjahu argentin mezben látható az Ausztria elleni mérkőzésen. A fotó az X-en több ezer megtekintést kapott, ám valójában mesterségesen előállított kép volt. Netanjahu nem vett részt a meccsen.
Más bejegyzések már magára Messire összpontosítottak, és állítólagos izraeli kapcsolatait újabb bizonyítékként állították be arra, hogy elcsalták a tornát.
„Miért járt Messi kétszer is Izraelben 2022-ben, UGYANABBAN AZ ÉVBEN, amikor Argentína megnyerte a világbajnokságot?” – kérdezte egy felhasználó egy, több mint 80 ezer megtekintést gyűjtő X-bejegyzésben.
Mindezek ellenére az állításokat semmilyen nyilvánosan elérhető hivatalos forrás nem támasztotta alá, és azokat terjesztő fiókok sem szolgáltattak konkrét bizonyítékot.
Ehelyett kreált „bizonyítékok” jelentek meg, például egy MI által generált kép, amelyen Gianni Infantino, a FIFA elnöke doppingot fecskendez Messi karjába.
Egy másik, az X-en szintén több ezer megtekintést elérő kép azt állította, hogy az Argentína–Anglia mérkőzés játékvezetője, Ismail Elfath közös fotót kért Messivel a meccs után.
A fotó azonban valójában 2022-ből származik, és egy pillanatot örökít meg, amely az Argentína–Franciaország mérkőzés előtt történt.
Egy újabb, kizárólag az X-en 8 milliós nézettséget elérő videórészlet látszólag azt mutatta, hogy Messi a Svájc elleni meccsen színleli a sérülést.
A vizuális ellentmondások – például a svájci játékosok hibás mezei – azonban elárulták, hogy a felvétel valójában mesterségesen előállított, MI által generált videó.