Eddig az összes Belarusszal határos államba megpróbálta áttolni a Lukasenka-rezsim a bevándorlókat, hogy bomlassza a belpolitikai stabilitást, mostanra azonban egyértelműen Lettország lett a fő cél.
Ma már Lettországot érinti legjobban az Európai Unió keleti határára nehezedő migrációs nyomás. A tagállamok szerint Alekszandr Lukasenka belarusz elnök rendszere továbbra is politikai nyomásgyakorlásra használja a migrációt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt években Lettország, Litvánia és Lengyelország viselte a Belarusz felől érkező illegális határátlépések jelentős részének terhét. A lett hatóságok szerint azonban a nyomás most egyértelműen Lettország irányába tolódott el. Az időzítés valószínűleg nem véletlen. Az országban október 3-án parlamenti választásokat tartanak, ami miatt felmerült a gyanú, hogy Minszk ismét a bevándorlók illegális áttoloncolásával próbálja destabilizálni a régiót.
A változás mértékét jól mutatják a friss határstatisztikák. Csütörtökön Lettországban – amelynek 173 kilométeres közös határa van Belarusszal – egyetlen nap alatt 111 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak. Ezzel szemben Litvánia, amely négyszer hosszabb, 679 kilométeres határszakasszal rendelkezik Belarusz felé, ugyanazon a napon mindössze két ilyen esetet jelentett, Lengyelország pedig az előző napon egyetlen próbálkozást sem észlelt.
Közben megnégyszereződött azoknak a migránsoknak a száma is, akik Lettországon keresztül, másodlagos migrációs útvonalon próbálnak továbbjutni Litvániába.
„Ma Lettország határa vált a fő célponttá” – mondta az Euronewsnak Jānis Dombrava lett belügyminiszter.
A rigai kormány szerint az időzítés nem véletlen.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja, amelyet a belarusz rezsim nyíltan támogat, jelentősen növelte a régió biztonsági kockázatait, és további ösztönzést jelent Belarusz számára, hogy folytassa hibrid műveleteit, beleértve a migráció eszközként való felhasználását is” – közölte a lett belügyminisztérium szóvivője.
A tárca szerint Minszk tudatosan segíti az EU külső határai felé tartó migránsokat és embercsempészeket annak érdekében, hogy lekösse a szomszédos országok erőforrásait és növelje a rájuk nehezedő pénzügyi nyomást.
Már 5 éve tart
A jelenlegi válság 2021-ben kezdődött, amikor Lukasenka azzal fenyegetőzött, hogy migránsokkal és kábítószerrel „árasztja el” a szomszédos országokat. Lettország, Litvánia és Lengyelország ezt követően határkerítéseket épített, bővítette a megfigyelési rendszereket és növelte a járőrök számát.
A lett hatóságok azonban most elismerik: ezek az intézkedések önmagukban már nem elegendők a növekvő nyomás kezelésére.
„A határőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy helytálljon, azonban a migrációs nyomás intenzitása miatt a jelenleg rendelkezésre álló erőforrások nem mindig elegendők ahhoz, hogy minden illegális migránscsoportot időben feltartóztassunk” – mondta Dombrava.
A helyzet romlása miatt Lettország segítséget kért szomszédaitól.
Litvánia fontolgatja a határellenőrzések szigorítását
Litvánia kilenc határőrt és két szolgálati kutyát küldött Lettországba, hogy megerősítsék a Belarusz felőli határ ellenőrzését. Az egység kilenc olyan litván határőrt váltott, akik július 1-je óta teljesítettek szolgálatot a térségben.
Észtország júniusban két, egyenként tizenkét fős határőri csapatot vezényelt Lettországba.
„A lett–belarusz határ egyben a NATO és az Európai Unió külső határa, vagyis a mi határunk is” – mondta az Euronewsnak Veiko Kommusaar, az észt rendőrség és határőrség vezetője.
A három ország célja az, hogy „egyetlen illegális határátlépő se tudjon bejutni az Európai Unió külső határain keresztül” – fogalmazott Dombrava.
A gyakorlat azonban mást mutat. A litván határőrség szerint jelentősen nőtt azoknak a száma, akik Lettországon keresztül jutnak be az EU területére, majd Litvánián át próbálnak továbbhaladni nyugat felé. Számuk több mint négyszeresére emelkedett az előző év első feléhez képest.
A növekedés miatt Litvániában vita kezdődött arról, hogy ideiglenes ellenőrzéseket vezessenek-e be a lett határon is. Lengyelország ugyanis már egy éve ellenőrzéseket végez a Litvániából és Németországból érkező utazóknál.
Az új litván belügyminiszter, Martynas Katelynas nem zárta ki ezt a lehetőséget.
„Ha nem lenne más módunk a helyzet kezelésére és a migránsok határon történő megállítására, akkor szükség lehet erre az intézkedésre” – mondta a litván közszolgálati televíziónak, az LRT-nek.
Egyelőre azonban a hangsúly továbbra is az EU külső határainak megerősítésén van, nem pedig a belső határellenőrzések visszaállításán – közölte Dombrava, miután a két ország csütörtökön megállapodást írt alá a hatóságok közötti együttműködés elmélyítéséről.
A migráció mint fegyver
A három balti ország vezetői szerint a migránsok nem önállóan indulnak útnak, hanem egy állami irányítású művelet részeként használják fel őket.
„Ami a lett–belarusz határon történik, az egy tudatos, Belarusz támogatásával megszervezett művelet, amelynek célja a határbiztonság és az általános biztonságérzet aláásása” – mondta Kommusaar.
„Az egyszerű embereket használják fel eszközként céljaik elérésére.”
A lett belügyminisztérium szerint sok migráns legálisan érkezik Belaruszba, majd onnan szállítják őket a lett, litván vagy lengyel határ irányába, ahol a határátlépésre kijelölt pontok felé terelik őket.
A hatóságok azt állítják, hogy a belarusz biztonsági erők egyes esetekben elkísérik a migránsokat a határig, felszerelést biztosítanak számukra a határakadályok leküzdéséhez, illetve megakadályozzák, hogy visszatérjenek Belaruszba.
A migránsok állampolgársága az idő múlásával változott – írta az Euronews kérdésére Lina Laurinaitytė, a litván állami határőrség szóvivője.
A korábbi hullámokban többek között iraki, szíriai, afgán, iráni, jemeni, szomáliai, kameruni és kongói állampolgárok érkeztek.
„Ez nem spontán migráció” – fogalmazott Laurinaitytė. „Ez egy államilag megszervezett művelet, amelynek célja politikai nyomás gyakorlása az Európai Unióra.”
A cikk megjelenéséig a lengyel belügyminisztérium nem reagált az Euronews megkeresésére.