Az Euronews értesülése szerint Trump veje egy zárt brüsszeli ülésen új gázai segélyelosztási tervet vázolt fel, amely eltér az ENSZ gyakorlatától.
Az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak a veje, Jared Kushner a Gázának nyújtott pénzügyi támogatás gyökeres átalakítását sürgette egy zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson európai és arab miniszterekkel, amelyen csaknem 900 millió eurós helyreállítási csomagot indítottak el az övezet számára – értesült az Euronews.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tanácskozáshoz videokonferencián keresztül csatlakozó Kushner lesöpörte az eddigi gázai segélyprogramokat, amelyeket szerinte „lépésről lépésre civil szervezetek és terroristák terveztek”, és alapvető irányváltást sürgetett annak érdekében, hogy „megfordítsák a tendenciát” – közölték az Euronewsnak a bizalmas tárgyalások tartalmát ismerő források.
Bár az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségét (UNRWA) név szerint nem említette, megjegyzései láthatóan az intézmény háttérbe szorítását támogatták – ez az álláspont könnyen összeütközésbe hozhatja az EU-val, amely az UNRWA legnagyobb adományozója.
Kushner kulcsfigura lett a Gázai övezet ügyében
Kushner az utóbbi időben kulcsfigurává vált a Gáza számára előkészített nagyszabású nemzetközi finanszírozási csomag biztosítására tett erőfeszítésekben, jóllehet semmilyen formális kormányzati tisztséget nem tölt be. Azon kívül, hogy Trump követe a világban, tagja a Board of Peace nevű, ellentmondásos testületnek is, amelynek az amerikai elnök az elnöke, és amely várhatóan felügyeli majd az övezet újjáépítését.
Az, hogy ott volt a hétfői ülésen, több uniós tisztviselő szerint éppen izraeli kapcsolatai miatt esik különös súllyal a latba. Kushnert egyébként Dubravka Šuica, a mediterrán térségért felelős uniós biztos hívta meg a konferenciára. A biztos jelentős erőfeszítést tesz tavaly február óta – amikor Washingtonban megtartották a Board of Peace első, és eddig egyetlen ülését –, hogy a blokk minél jobb diplomáciai kapcsolatban legyen Kushnerrel.
Az amerikai elnök befolyásos vejének látogatását több uniós tagállam is bírálta. Szerintük a tárgyalásokat nem a Board of Peacenek, hanem az ENSZ-nek kellene vezetnie. „Gázát csak közös erőfeszítéssel lehet újjáépíteni” – mondta Šuica a találkozó után, anélkül hogy közvetlenül kommentálta volna Kushner szerepét vagy a zárt ülésen elhangzottakat.
"A változás olyan, mint a mennyország..."
„A változás olyan, mint a mennyország: mindenki oda akar jutni, de senki sem akar meghalni” – idézték Kushnert a konferencia résztvevői, köztük arab képviselők is. A gázai helyzetet „állandó, korlátlanul fennálló kötelezettségként” jellemezte, ahol az életkörülmények nem javulnak, az adományozók pedig „folyamatosan novokaint fecskendeznek a problémába”.
Kushner egyértelmű összefüggést vont a jelenlegi humanitárius segélyrendszer és a Hamász közvetett finanszírozása között; azt állította, hogy a folyamatosan áramló pénz a Hamász kezébe jutott, amely fegyvereket vásárolt, alagutakat épített és rakétákat fejlesztett belőle. Izrael azzal vádolja az UNRWA-t, hogy kapcsolatban áll terrorszervezetekkel, az ügynökség azonban tagadja (forrás: angol), hogy bármilyen segélyt eltérítene. Azt az izraeli vádat is visszautasítja, hogy alkalmazottai közül számosan a Hamász emberei, sőt többen részt is vettek a 2023. október 7-i izraeli mészárlásban. Ugyanakkor több hullámban is bocsátott el munkatársakat azzal, hogy ha igazolódik ártatlanságuk, visszatérhetnek az ügynökséghez.
A Hamász lefegyverzése Kushner beszédének központi témája volt. Világossá tette, hogy az újjáépítés nem lehet sikeres, amíg a fegyveres csoportok megőrzik katonai képességeiket, és hangsúlyozta az „egy kormány, egy fegyver” elvét.
A források szerint Kushner azzal érvelt, hogy a Gáza újjáépítésére tett erőfeszítések kudarcra vannak ítélve, ha a Hamászt nem fosztják meg katonai erejétől. Úgy tűnt, burkoltan a konferencia résztvevőinek is odaszúrt, amikor azt mondta, a végső cél az kellene legyen, hogy soha többé ne kelljen donorkonferenciát tartani Gázáért.
A diplomáciai tájékoztatás szerint Kushner mondandójának általános hangneme ugyanakkor békülékeny volt, az EU-val és a térségbeli partnerekkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Külön is kiemelte az arab államokat, amelyeknek szerinte nagy tapasztalatuk van abban, hogy rövid idő alatt milliók számára építsenek városokat. Úgy vélte, ők a legalkalmasabbak arra, hogy segítsenek újragondolni a Gáza övezet több mint kétmillió lakójának jövőjét, és dicsérte Egyiptomot és Törökországot is.