Az ENSZ múlt havi jelentése 129, hitelesen igazolt ukrán hadifogoly-kivégzést említ; a szervezet tavaly már riasztást adott ki az esetek „jelentős növekedése” miatt.
A férjétől kapott utolsó üzenetben Ljudmila Dubnicka azt olvasta, hogy nagy valószínűséggel elfogják az orosz katonák. A nő két nappal később egy közösségi médiában terjedő videón ismerte fel férje holttestét. A felvételen megölt ukrán katonák csoportja volt látható.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Andrij Dubnicki azon hadifoglyok százainak egyike, akiket - ukrán állítás szerint - az orosz hadsereg kivégzett a 2022-ben indított, teljes körű inváziója óta.
A pontos szám ismeretlen, az ukrán és nemzetközi források eltérő adatokat közölnek. Kijev szerint azonban a kivégzések egy tudatos moszkvai "politika" következményei.
Dubnicki 25 éves volt, amikor megölték, miután az ukrán csapatok 2024 februárjában kivonultak Avgyijvkából, a kelet-ukrajnai harcok egyik epicentrumából, amelyet elfoglalt az orosz hadsereg.
Az ukrán 110. dandár katonája egy visszavonulási kísérlet során megsebesült, és öt bajtársával – közülük négyen szintén sérültek voltak – a hadállásban maradt. A kilátástalan helyzet ellenére abban reménykedtek, hogy kimenekítik őket.
Amikor február 15-én felhívta a feleségét, „rendkívül ideges volt és sírt” – mesélte a 27 éves Dubnicka az AFP hírügynökségnek.
Hogy tartani tudják egymásban a lelket, a házaspár megfogadta, hogy amikor újra együtt lesznek, gyermeket, egy fiút vállalnak a kislányuk mellé.
Néhány órával később a férfi üzenetet küldött, amelyben azt írta, hogy nagy valószínűséggel fogságba esnek. Utána már nem jött tőle újabb üzenet.
Egy, az ukrán médiában közzétett videó, nagy valószínűséggel azt mutatja meg, hogy mi történt ezután Andrijjal: a vele együtt harcoló Ivan Zsitnik éppen videóhívást folytatott egyik rokonával, amikor egy orosz katona felszólította, hogy tegye le a fegyvert.
Két nappal később Ljudmila egy orosz közösségi oldalon megosztott videót látott: öt holttest feküdt egy befagyott pocsolyában, amelyet vér festett vörösre.
Az egyik férfi kezén felismerte a keresztet ábrázoló tetoválást: a férje volt az.
„Jelentős emelkedés” az esetek számában
Az ukrán 110. dandár megerősítette, hogy több katonájuk, köztük Dubnicki és Zsitnik is meghalt, és azzal vádolta az orosz erőket, hogy megszegték a kimenekítésre vonatkozó megállapodást.
Az ukrán ügyészek vizsgálatot indítottak „fegyvertelen ukrán hadifoglyok agyonlövése” ügyében.
Az eset nem egyedi.
Több ukrán tisztségviselő az AFP-nek azt mondta, hogy az orosz katonák 2023-tól kezdve felgyorsították a „kivégzések” ütemét.
„Ez egy olyan orosz politikából fakad, amely gyakorlatilag bátorította és lehetővé tette az ilyen bűncselekményeket, majd a parancsnokok erre vonatkozó utasításokat adtak ki” – mondta Andrij Atamancsuk, a Legfőbb Ügyészség azon illetékese, aki az ukrán hadifoglyok kivégzésének ügyeit vizsgálja, felügyeli.
Moszkva visszautasította a vádakat.
Az ENSZ egy múlt havi jelentése 129 igazolt ukrán hadifogoly-kivégzést említ, a szervezet pedig tavaly már „jelentős növekedésre” figyelmeztetett az esetek számában.
Kijev eddig 116 vizsgálatot indított 306 ukrán katona megölése ügyében – közölte Atamancsuk.
Hangsúlyozta, hogy a tényleges szám ennél jóval magasabb lehet.
Az ukrán hírszerzés egyik tisztviselője az AFP-nek azt mondta, hogy nyilvántartásuk szerint „több mint 900 katonát” öltek meg „több mint 340” esettel összekapcsolódóan 2022 óta.
A tiszt névtelenséget kérve hozzátette, hogy az ilyen harctéri esetek 25 és 40 százalék közé tehetők.
A források szerint a módszertan különbözősége magyarázza az eltérő számokat.
Az ügyészség szerint ők „dokumentált és bizonyított tényekre” támaszkodnak, míg a hírszerzés „gyorsabban kap információt” a frontvonalon harcoló egységektől és más forrásoktól.
Összetett vizsgálatok
Moszkva következetesen elutasítja a háborús bűnökkel kapcsolatos vádakat, és Kijevet vádolja azok elkövetésével.
A genfi egyezmény értelmében a katonákat attól a pillanattól kezdve hadifoglyoknak kell tekinteni, hogy egyértelműen kinyilvánítják; megadják magukat. Ettől kezdve különleges védelem illeti meg őket.
Az ukrán hírszerzés szerint a Wagner orosz zsoldoscsoport – amelyet a 2023-as lázadása után felszámoltak – szerepet játszott abban, hogy „meghatározza a hangnemet” a kivégzéseknél, soraiban egykori elítéltekkel, köztük sok erőszakos bűncselekményért elítélt személlyel.
Ukrajna szerint az áldozatokat legtöbbször agyonlövik.
2023-ban egy, a közösségi médiában vírusként terjedő videó azt mutatta, ahogy egy orosz katona lelő egy ukrán katonát, aki azt kiálltotta; „Dicsőség Ukrajnának!” .
Az ukrán nyomozók rendkívüli brutalitású gyilkosságok ügyében is emeltek vádat, köztük lefejezésekről, amelyekről készült felvételek orosz közösségi oldalakon terjedtek.
Eddig mindössze öt orosz katonát ítéltek el Ukrajnában, közülük kettőt távollétükben – közölte Atamancsuk ügyész az AFP-vel.
A vizsgálatok bonyolultsága, különösen a harcok sújtotta területekhez való hozzáférés lehetőségének hiánya, megnehezíti a bírósági eljárásokat.
Mégsem veszítette reményét, hogy egy napon „igazságot szolgáltathat” a családoknak, ha másképp nem, azzal, hogy megmondja nekik „annak a nevét, aki megölte a szeretteiket”.
Dubnicka azonban úgy érzi, számára semmi értelme nem lenne megtudni férje gyilkosának kilétét.
„Nem tudom, hogyan hozhatna az bármiféle megkönnyebbülést, ha egyszer megtudnám, ki tette” – fogalmazott.
Az orosz hatóságok nem reagáltak az AFP megkeresésére a vádakkal kapcsolatban.