Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Kilőttek a reálbérek Magyarországon

képünk illusztráció
képünk illusztráció Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Horváth Ferenc
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Idén áprilisban 11,2 százalékkal volt nagyobb a nettó átlagbér, mint egy évvel korábban. A reálbér is növekedést mutatott. A KSH adatai szerint 2026 áprilisában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 772 200, kedvezményekkel számolt nettó átlagkeresetük pedig 541 200 forintot tett ki.

Jelentősen nőttek a reálbérek Magyarországon az utóbbi időszakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a lendületes bérnövekedés és az alacsony szinten maradó infláció együttes hatásaként a fizetések vásárlóereje érdemben bővült.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A nettó reálkereset kiugróan, 8,9%-kal emelkedett a vizsgált tavaszi időszakban.

A bruttó átlagkereset: 9,0%-os növekedéssel elérte a 772 200 forintot.

A nettó átlagkereset a kedvezményekkel együtt 11,2%-kal emelkedett, így 541 200 forintra nőtt.

A reálbérek ilyen mértékű emelkedését az tette lehetővé, hogy a fogyasztói árak növekedési üteme (az infláció) mérsékelt, mindössze 2,1% körüli szinten alakult.

Mi hajtotta a nettó bérek növekedését?

A nettó keresetek növekedési üteme meghaladta a bruttó bérekét. Ez elsősorban a kormány által bevezetett és kiterjesztett adókedvezményeknek köszönhető:

  • az ütemesen megemelt családi adókedvezmény,
  • a három gyermeket nevelő anyák, valamint a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó (szja) mentessége,
  • a 30 év alatti anyák kibővített adókedvezményei.

Mediánbérek

Mivel az átlagbéreket a kiugróan magas fizetések felfelé húzhatják, a hétköznapi valóságot jobban tükröző mediánkeresetek (ami felett és alatt pontosan ugyanannyian keresnek) szintén kétszámjegyű növekedést mutattak: a bruttó mediánbér: 609 000 forint (+10,7%), a nettó mediánbér: 432 100 forint (+13,2%).

Bár a nemzetgazdasági szintű statisztikák folyamatos reálbér-emelkedést mutatnak, független elemzések rámutatnak, hogy a társadalom egy kisebb részénél (mintegy egynegyedénél) az egyéni élethelyzetek, munkahelyváltások vagy egyedi inflációs kosarak miatt stagnálás vagy kismértékű visszaesés is tapasztalható volt az elmúlt évek bázisához képest. Összességében azonban a magyar munkavállalók többségének nőtt a fizetése reálértéken.

Keresetek nemzetgazdasági ágak szerint

Magyarországon továbbra is óriási különbségek vannak a szektorok között. A KSH adatai alapján a bruttó átlagkeresetek a következőképpen alakulnak az egyes iparágakban:

Információ és kommunikáció (IT): ~1 100 000 - 1 200 000 Ft - Ez hagyományosan a legmagasabb fizetéseket biztosító szektor.

Pénzügyi, biztosítási tevékenység: ~1 050 000 - 1 150 000 Ft - Stabilan a toplista élén található iparág.

Energiaipar (Villamosenergia-, gázellátás): ~1 000 000 Ft felett - Jelentős bérfejlesztések mozdították előre ezt a területet.

Közigazgatás, védelem, szociális biztonság: ~850 000 - 950 000 Ft - Az év eleji egyszeri juttatások (pl. fegyverpénz) és bérrendezések megdobták az átlagot.

Feldolgozóipar, építőipar: ~600 000 - 700 000 Ft - A versenyszféra gerince, ahol a munkaerőhiány folyamatosan hajtja felfelé a béreket.

Egészségügy, szociális ellátás: ~650 000 - 750 000 Ft - Az orvosi és szakápolói bérlépcsők miatt az átlag sokat emelkedett, de nagy a szórás.

Oktatás: ~600 000 - 680 000 Ft - A korábbi bérrendezési hullámok hatása már látszik, de elmarad az IT/Pénzügy szektortól.

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: ~440 000 - 480 000 Ft - Statisztikailag a legalacsonyabb átlagkeresetű szektor (részben a borravalók, a szürkezóna miatt).

Magyarországon a bruttó bérből alapesetben 33,5% adót és járulékot vonnak le (15% Személyi Jövedelemadó és 18,5% Társadalombiztosítási Járulék). Ez azt jelenti, hogy kedvezmények nélkül a nettó bér a bruttó 66,5%-a.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szimbolikusan aláírja egy 20 000 forintos bankjegy nagy méretű másolatát
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szimbolikusan aláírja egy 20 000 forintos bankjegy nagy méretű másolatát Zoltan Mathe/MTI via AP

A különböző állami adókedvezmények azonban jelentősen növelik a hazavihető összeget.

A 25 év alattiak a meghatározott átlagbérig (2026-ban kb. bruttó 630 000 - 640 000 Ft-os összeghatárig) teljesen mentesülnek a 15%-os SZJA megfizetése alól.

A megemelt állami támogatások értelmében a 30 év alatti anyák és a 40 év alatti, legalább két gyermeket nevelő anyák szintén SZJA-mentességet élveznek az átlagbér szintjéig.

Családi adókedvezmény: a megemelt családi adókedvezmények az adóalapot (és bizonyos esetekben a járulékalapot) csökkentik.

1 gyermek esetén: +~10 000 - 20 000 Ft nettó plusz.

2 gyermek esetén: +~40 000 - 80 000 Ft nettó plusz.

3 vagy több gyermek esetén: Ha az anya jogosult a 3 gyermekesek szja-mentességére, a nettó fizetés szinte megközelíti a bruttó összeget, mivel alig marad levonható adó.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Csökkenő reálbérek Európában: Magyarországon keveset ér a dolgozók pénze

OECD: Hiába a nagy nominális béremelkedés, Magyarországon csökkentek a legjobban a reálbérek

Ruszin-Szendi Romulusz: Magyarország visszaépíti a bizalmat szövetségeseivel