Nem hagyott túl sok mozgásteret Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a kormánypárt. Ha az államfő aláírja az Alaptörvény módosítását, amit az országgyűlés vélhetően még hétfőn megszavaz, akkor azonnal távoznia kell, ha nem írja alá, egy kicsit még húzhatja az időt.
Hétfőn szavazhat az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításáról, amely egyebek mellett véget vethet Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának. Magyar Péter miniszterelnök felhívta az államfő figyelmét arra, hogy ha nem írja alá a módosítást az 5 napos határidőn belül, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás. Az eljárás lefolytatása az Alkománybíróság feladata lesz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megfosztási eljárás megindítása után azonban a köztársasági elnök már nem gyakorolhatja a jogait, jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilvánvalóan alá fogja írni a módosítást, amely szerint az államfő megbízatása megszűnik.
Sulyok a jogállamiságért aggódik
Az áprilisi országgyűlési választást nagy fölénnyel nyerő Tisza Párt már a kampányban egyértelművé tette, hogy Sulyok Tamás nem maradhat a pozíciójában, mert őt az „Orbán-kormány bábjának” tekintik. Magyar Péter többször is felszólította az államfőt, hogy mondjon le, és távozzon önként, ám mivel ez nem történt meg, végül az alaptörvény módosításával próbálja elmozdítani őt pozíciójából a kormánypárt.
A köztársasági elnöki hivatal a konkrét javaslatot nem kommentálta, de felhívta a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva intett a „közhatalom önkényes gyakorlásától”. Sulyok Tamás korábban többször is kifejezte alkotmányos aggályait az elmozdítására irányuló megnyilvánulásokkal kapcsolatban, fordult segítségért az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz is.
Az ellenzékbe került Fidesz tüntetést szervezett az Alaptörvény módosítása ellen. De nemcsak politikusok bírálják a tervezetet, hanem többek között az Amnesty International Magyarország is. Magát a célt nem vitatják, de szerintük a kidolgozott megoldás nem jó, mert „figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.”
Magyar Péter azt ígérte, hogy igyekeznek minél hamarabb új köztársasági elnököt választani, szerinte ez az államalapítás évfordulójára, vagyis augusztus 20-ra már megtörténik.
Orbán narratíváját erősítette
A Tisza Párt szerint Sulyok Tamás nem lehet köztársasági elnök, mivel a magyar választók egyértelműen jelezték, hogy nem kérnek többet az elmúlt 16 év szereplőiből, beleértve a fontos intézmények élére beültetett „Fidesz-bábokat”. Sulyok Tamás államfőként minden törvényt aláírt, ami a Fidesz-kormánynak igazán fontos volt, nagyon ritkán szólalt meg közügyekben, és ha meg is szólalt, általában a kormányzó Fidesz és Orbán Viktor narratíváját erősítette.
Sulyok Tamás 2024-ben lett köztársasági elnök. Pályáját ügyvédként kezdte, később alkotmánybíró lett, majd a Fidesz-kormány alatt ő lett az Alkotmánybíróság elnöke, innen került az államfői székbe.
Hivatalba lépése után nem sokkal az akkori ellenzékből a Demokratikus Koalíció vezetője, Dobrev Klára azzal vádolta meg Sulyok Tamást, hogy még ügyvédként a 2000-es évek elején közreműködött magyar termőföldek osztrák kézre adásában, kijátszva a jogi kiskapukat. Az ügyészség elutasította Dobrev feljelentését.
Az elmúlt napokban Magyar Péter miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Sulyok Tamás utazásai nagyon sok pénzükbe kerültek a magyar adófizetőknek, és sokszor az államfő állítólag magával vitte ezekre az utakra a barátait, rokonait is.