Minden nyáron európaiak milliói indulnak a tengerpartra, tavakhoz és folyókhoz. Az új adatok szerint a legtöbb víz biztonságos, de nem mindenhol. Hol a legtisztább az európai víz? Nézze meg a videót.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ös, fürdővizekről szóló jelentése több mint 22 000 helyszínt értékelt az EU-ban, Albániában és Svájcban. A fő üzenet: a fürdőhelyek 96 százaléka teljesíti a minimális biztonsági előírásokat, 85 százalékuk pedig „kiváló” minősítést kapott.
A minőség víztípusonként jelentősen eltér. A tengerparti fürdőhelyek állnak az élen: 88 százalékuk kapott kiváló minősítést, a tavak esetében ez 78 százalék, míg a folyók lemaradnak, ott mindössze az 1 200 vizsgált helyszín 47 százaléka számít kiválónak. A fő problémát az E. coli és bél enterococcus baktériumok okozta bakteriális szennyezés jelenti, amely többnyire szennyvíz vagy trágyalé nagy esőzések utáni befolyásából ered.
Az egyes országok teljesítménye azonban erősen szór. Cipruson, Görögországban, Bulgáriában és Ausztriában a fürdőhelyek több mint 95 százaléka kiváló minősítést kapott, míg Belgiumban, Magyarországon, Lengyelországban és Észtországban ez az arány 70 százalék alatt marad.
A javuló vízminőség hozzájárult ahhoz is, hogy Párizsban, Berlinben, Budapesten és Vilniusban újraéledjen a városi folyóvizekben való fürdőzés, ami néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna.
A jelenlegi szabályok mindössze kétféle baktérium jelenlétét követik nyomon, miközben a vegyi szennyező anyagok – például a PFAS-vegyületek vagy a mikroműanyagok – kimaradnak a mérésből. Mivel az éghajlatváltozás egyre hevesebb esőzéseket és hosszabb fürdőszezont hoz, az Európai Bizottság felülvizsgálja a húsz éve hatályban lévő fürdővíz-irányelvet, hogy korszerűsítse.