Kutatók szerint egy összehangolt, feltehetően Moszkvához köthető befolyáskampány német médiát utánzó hamisítványokkal próbálja kiaknázni a kelet–nyugati megosztottságot Németország szeptemberi tartományi választásai előtt.
Hamis újságcímlap azt állítja, hogy „a Nyugat gyűlöli a Keletet”. Mesterséges intelligenciával készített televíziós tudósítások sugallják, hogy a nyugatnémet bérbeadók inkább külföldieknek adnák ki lakásaikat, mint keletnémeteknek, és olyan videók terjednek, amelyek hamisan azt állítják, hogy a fiatal németek többsége szeretné visszaállítani Kelet-Németországot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezek a képek és videók Németország legismertebb médiumainak, például a Spiegel TV-nek, a Bildnek és a T-Online-nak az arculatát másolják, valamint olyan kutatószervezetekét, mint az Institute for the Study of War.
Valójában azonban nem hitelesek.
Az online befolyásoló műveleteket nyomon követő Antibot4Navalny kollektíva kutatói legalább 49 hamis videót, 12 meghamisított újságcímlapot és egy olyan képet azonosítottak már a kampány első hetében, amely állítólag hamis graffitit ábrázol. A kampányt az X-en, a Blueskyen és a TikTokon népszerűsítik.
A kampány állandóan ugyanazt az alaptörténetet sulykolja: hogy Németország egyre inkább kettészakad Keletre és Nyugatra.
Számos bejegyzés azt állítja, hogy a keletnémeteket igazságtalanul kezelik vagy politikailag kiszorítják, míg mások hamis statisztikákra hivatkoznak, amelyek szerint támogatnák Kelet-Németország visszaállítását, vagy azt sugallják, hogy a nyugatnémetek lakhatás és más területek terén diszkriminálják a keletnémeteket.
Az Antibot4Navalny szerint a kampányon felfedezhetők a „Matryoshka” nevű dezinformációs és befolyásolási hálózat jegyei, amelyet az európai hatóságok korábban már oroszpárti befolyásgyakorlási tevékenységekhez kötöttek.
A Matryoshka-kampányok arról ismertek, hogy hiteles forrásokat – például hírmédiumokat, elemzőközpontokat és kutatóintézeteket – utánoznak és megszemélyesítenek, miközben olyan hamis állításokat terjesztenek, amelyek látszólag hitelesnek tűnnek.
A kutatók szerint ez a kampány tudatosan Kelet-Németországra összpontosít, és a szeptemberi két kulcsfontosságú tartományi választás előtt igyekszik kihasználni a társadalmi és politikai feszültségeket.
Az ország árgus szemekkel figyeli a keleti tartományokban, Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában esedékes választásokat, mivel mindkettőt fontos tesztnek tartják Friedrich Merz jelenlegi német kancellár jobbközép Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és a balközép Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) közötti kormánykoalíció népszerűsége szempontjából.
Mindkét tartományban a friss közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt áll az élen. A párt abban bízik, hogy megszerzi a szavazatok több mint 40 százalékát; ez már a teljes többség elérésének küszöbére hozná, és megerősítené az esélyeit arra, hogy első ízben vezethessen tartományi kormányt.
Miért Kelet a Nyugat ellen?
Lea Frühwirth, a német, szélsőségeket monitorozó, nem kormányzati szervezet, a Monitoring, Elemzés és Stratégiai Központ (CeMAS) vezető kutatója szerint a külföldi befolyásolási műveletek gyakran inkább meglévő társadalmi törésvonalakat erősítenek fel, semmint teljesen újakat találnának ki.
„A külföldi befolyásolási kampányok célja a célba vett társadalmak destabilizálása” – mondta az Euronews ellenőrző csapatának, a The Cube-nak. „Gyakori módszer, hogy ezt érzékeny témákban és megosztó kérdésekben folytatott polarizáló viták szításával próbálják elérni.”
Noha Németország több mint három évtizede újraegyesült, Frühwirth szerint a különböző identitások és a máig élő sérelmek miatt a kelet-nyugati megosztottság továbbra is politikailag érzékeny kérdés.
„Az újraegyesítés nem egyenrangú felek között zajlott, és sok keleti régióban élő ember számol be arról, hogy mély sérelmek érték őket nyugatnémetek részéről” – fogalmazott. „A strukturális különbségek mindmáig fennmaradtak.”
„Politikai vetülete is van a dolognak: az orosz és oroszpárti kommunikáció a német választások körül a proorosz pártoknak kedvez, például a szélsőjobboldali AfD-nek, és hajlamos a többieket befeketíteni” – tette hozzá.
Frühwirth szerint az ilyen kampányok a meglévő sérelmek kiaknázására törekednek azzal, hogy egymás ellen fordítanak különböző csoportokat, és tovább mélyítik a politikai polarizációt.
Hogy az ilyen kampányok végső soron mennyire befolyásolják a szavazói magatartást, nehezen mérhető, ahogyan a tényleges elérésük is. Beszámolók szerint a kampány gyakran felfújja a posztok nézettségi adatait, hogy úgy tűnjön, több az interakció, mint a valóságban.
Nem ez az első alkalom, hogy Németország választásai oroszországi kapcsolatokkal rendelkező befolyásolási műveletek célkeresztjébe kerülnek. A 2025-ös szövetségi választások idején a hatóságok és a kutatók több ilyen kampányt is dokumentáltak – köztük a Doppelgänger, a Storm-1516 és a Matryoshka műveleteket –, amelyek hamis narratívákat terjesztettek, és megbízható hírmédiumokat igyekeztek megszemélyesíteni.