Hamis állítások, AI-generált videók és újrahasznosított háborús felvételek terjednek online a háború kezdete óta állami narratívák és kattintásvadász felhasználók révén.
Az iráni háború rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligenciával (MI) készített videók gyártása miként befolyásolhatja a közvélemény percepcióját a hírfogyasztás csúcsidőszakaiban, miközben a konfliktusban érintett országok is igyekeznek alakítani a saját narratívájukat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csakhogy ez a jelenség rendkívül erős érzelmi hatást válthat ki a háborúban érintett országokban, és arra késztetheti kormányaikat, hogy szigorú korlátozó intézkedéseket vezessenek be.
Az MI-alapú videotechnológiákhoz való könnyű és olcsó hozzáférés elárasztotta a közösségi médiát az iráni háború kezdete óta gyártott, harcjeleneteket, a civil területek elleni támadások következményeit vagy nyilatkozatokat ábrázoló, MI-vel kreált deepfake videókkal és fotókkal, táplálva az álhíreket, amelyek jelentősen befolyásolhatják a háborúról alkotott képet és a helyszíni valóság megítélését.
„Drámai képek és videók árasztják el a közösségi média felületeit, amelyek valós időben zajló harcjeleneteket és rakétacsapásokat ígérnek megmutatni, villámgyorsan terjednek, és emberek millióit tévesztik meg” – mondta Marc Owen Jones, a Northwestern University katari kampuszán működő médiaanalitika tanszék docense az Euronews Nextnek arról, hogyan zajlik a háború az online térben.
A digitális csatatér
Jones, aki azt kutatja, miként befolyásolják a közösségi médiaplatformok, a dezinformáció és az online politika a közvéleményt, azt mondta, a közösségi média ebben a konfliktusban a versengő narratívák csataterévé vált, mivel minden oldal és támogatóik is a közösségi hálókon próbálják megnyerni az „emberek szívét és elméjét”.
Az amerikai oldalt illetően Jones szerint „a videókat hollywoodi filmrészletekkel vágják össze, egyfajta mémesített kommunikációt hozva létre, amely a szélsőjobboldali esztétikára épít, és az empátiát megalázással váltja fel”.
A másik oldalon ugyanakkor „Irán is felzárkózott a játékban, gyakran mémekkel gúnyolja az Egyesült Államokat, de számos MI-vel generált kép láthatóan eltúlozza Irán katonai sikereit, feltehetően azért, hogy növelje a nyomást az öböl menti államokon a deeszkalációért való kiállás érdekében” – tette hozzá.
MI-generálta deepfake-ek
A mesterséges intelligencia fejlődése egyre könnyebbé és meggyőzőbbé teszi az álhírek gyártását. Az MI-eszközökkel bárki másodpercek alatt készíthet jó minőségű videókat, képeket és hangfelvételeket.
Ilyen például azoknak a videóknak az esete, amelyek azt állították, hogy a USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó lángokban áll a tengeren. A felvételek annyira élethűek voltak, hogy Donald Trump elnök azt mondta, felhívta tábornokait, ellenőrizzék, valódiak-e a videók.
Trump később a Truth Social (forrás: angol) platformon úgy fogalmazott: „Nemcsak hogy nem égett, rá sem lőttek, Irán tudja, hogy jobban teszi, ha nem tesz ilyet!”
Más példák között szerepelnek az azóta megcáfolt videók, amelyek szerint amerikai katonák sírnak, illetve öböl menti városok épületei semmisülnek meg.
„Az MI használata tömeges, és egyre nehezebben kiszűrhető” – mondta Jones.
Sebesség és ellenőrzés
Az online tartalmak terjedésének sebessége megnehezíti az átlagemberek számára, hogy ellenőrizzék, mi valódi.
„Egy gyorsan eszkalálódó konfliktusban a hitelesen ellenőrzött információk gyakran késve érkeznek, és így keletkezik az az űr, amelyet azonnal betöltenek az álhírek” – mondja Jones. „Amikor az emberek aggódnak, információra vágynak, de azok az információk gyakran hamisak” – tette hozzá.
A nem ellenőrzött tartalmak percek alatt emberek millióihoz juthatnak el, a közönségnek pedig azzal a nehéz feladattal kell szembenéznie, hogy ellenőrizze a gyakran rendkívül élethűnek tűnő, vagy több platformon is megosztott tartalmak hitelességét.
Vírusszerűen terjedő pletykák
Az MI-generálta harcjelenetek mellett a múlt héten széles körben terjedtek azok a találgatások is, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök meghalt.
Néhány felhasználó vizuális hibákra hívta fel a figyelmet Netanjahu hivatalának március 13-án közzétett, gyenge minőségű videójában. Azt állították, Netanjahunak az egyik kezén hat ujja látható, ami szerintük a MI-használat egyértelmű jele.
„A Netanjahu haláláról szóló pletykákat az a vád is kísérte, hogy a beszéde valójában egy MI-generálta videó” – mondta Jones.
Netanjahu később több, „életjeleket bizonygató” jellegű videót tett közzé, hogy eloszlassa a pletykákat. A haláláról szóló találgatások azonban továbbra is tartják magukat az interneten.
Botok és összehangolt kampányok
Az online terjedő egyes tartalmak akár olyan összehangolt kampányok részei is lehetnek, amelyek célja az elterelés, a meggyőzés vagy a közvélemény befolyásolása.
„Léteznek zavaros hátterű, névtelen fiókok, amelyek múltjában többszöri névváltoztatás szerepel, és amelyek bármiféle azonosítható identitás nélkül terjesztenek álhíreket és MI-videókat” – mondta Jones.
Ezek a fiókok első ránézésre hitelesnek tűnhetnek, ám gyakran államilag támogatott szereplőkhöz vagy olyan emberekhez köthetők, akik a szenzációhajhász tartalmakon akarnak nyerészkedni – magyarázta.
Bizonyos esetekben automatizált fiókok, úgynevezett botok erősítik fel az egyes narratívákat azzal, hogy megosztják és kommentelik a posztokat, így a valósnál jóval elterjedtebbnek láttatják azokat.
Paródia és szatíra
Nem minden MI-videó célja a megtévesztés. Egyes felvételeket kifejezetten paródiának vagy szatírának szánnak.
Ezek a klipek gyakran gúnyolják vagy utánozzák a világ vezetőit, például Trumpot és Netanjahut, ám így is könnyen összetéveszthetők a valós felvételekkel.
Jones szerint „az MI-generálta deepfake-ek átlépték a kritikus küszöböt, a korábbi, árulkodó hibák nagy részét már kiküszöbölték, és a technológia mára bárki számára hozzáférhető, akinek van egy okostelefonja”.
Az interneten keringő példák között van egy videó, amely Trumpot Irán új legfőbb vezetőjeként ábrázolja, valamint olyan klipek, amelyek Netanjahut hibásan működő robotként, illetve több ujjal mutatják.
Más videók szerint a NATO-tagok nem hajlandók segíteni Trump elnöknek a Hormuzi-szoros feloldásában, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az öböl térségébe érkezik drónelhárító technológiával, ám egy rakétatámadás eltalálja.
A gyorsan változó konfliktusokban az ilyen videók önálló életre kelhetnek, és rövid idő alatt túlnőnek eredeti kontextusukon.
A bizalom eróziója
Az online található félrevezető információk növekvő mennyisége egyre nehezebbé teszi az emberek számára, hogy különbséget tegyenek tény és fikció között.
„A hamis információk akár tízszer gyorsabban is terjedhetnek a közösségi médiában, mint a pontos híradások, a helyesbítéseket pedig ritkán látják vagy hiszik el olyan sokan, mint az eredeti hamis állítást” – mondta Jones.
„A felháborodás hajtja a megosztást, még mielőtt bármiféle tényellenőrzésre sor kerülhetne – pontosan erre játszanak rá a rossz szándékú szereplők” – tette hozzá.
Jones szerint a drámai felvételekkel szemben ugyanúgy szkeptikusan kellene viszonyulni, mint a nem ellenőrzött állításokhoz.
„Az, hogy valami valósághűnek tűnik, önmagában már nem elegendő bizonyíték arra, hogy az is” – tette hozzá.
Ahogy a konfliktus folytatódik, úgy zajlik tovább a csata a közösségi médiában is, miközben az átlagembereknek kell eligazodniuk az álhírek, a szatirikus tartalmak és a manipulált videók bonyolult elegyében.