Az adatvédelmi következményei miatt – különösen a végpontok közötti titkosított kommunikációt illetően – a kritikusok „chatkontrollnak” nevezik a jogszabályt.
Az Európai Parlament ezen a héten ismét szavazni készül egy vitatott jogszabályról (forrás: angol), amely lehetővé tenné a technológiai vállalatok számára az online kommunikációk átvizsgálását a gyermekek szexuális bántalmazására utaló tartalmak után. Ezúttal eltérő szavazási szabályok szerint döntenek róla, ami megkönnyíti az elfogadását, az Európai Néppárt politikai manőverének köszönhetően.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az április 3-án lejárt jogi keret eddig lehetővé tette olyan platformok számára, mint a WhatsApp és a Messenger, hogy önkéntes alapon az elektronikus adatvédelmi szabályoktól eltérő intézkedéseket alkalmazzanak, és így azonosítsák azokat a felhasználókat, akiket a gyermekek szexuális bántalmazására utaló tartalom (CSAM) megosztásával gyanúsítanak.
Amíg az új jogszabály-változatról folynak a viták, az Európai Bizottság ideiglenes meghosszabbítást javasolt, ám ezt az Európai Parlament márciusban elutasította (forrás: angol): 311-en szavaztak ellene, 228-an mellette, 92-en tartózkodtak.
A jogszabályt kritikusai „chatkontrollnak” nevezték adatvédelmi következményei miatt, különösen a végponttól végpontig titkosított kommunikációra gyakorolt hatása miatt.
„A gyermekeket okos, célzott végrehajtás védi, nem pedig ártatlan emberek millióinak magánüzeneteit átvizsgáló rendszerek” – mondta az Euronewsnak Ignazio Marino, a Zöldek/EFA frakció képviselője, aki a jogszabályt „tömeges megfigyelésnek” nevezte.
Lépés az előny megszerzéséért
Az Európai Néppárt (EPP), a parlament legnagyobb frakciója azonban egy ritkán alkalmazott jogalkotási eljárás révén újraélesztette az ideiglenes meghosszabbítást.
Az EPP képviselői márciusban nagyrészt ellene szavaztak, mivel – a jobbközép frakció tisztségviselői szerint – a szocialista jelentéstevő, Birgit Sippel és más baloldali képviselők olyan módosításokat (forrás: angol) fűztek az eredeti szöveghez, amelyek szűkítették volna a vizsgálatok hatókörét – mondták az Euronewsnak.
Az EPP frakcióvezetője, Manfred Weber azt szorgalmazza, hogy a meghosszabbítást változtatások nélkül fogadják el, és most megtalálta ennek módját.
A témát jól ismerő források szerint június 17-én az EPP arra kérte a Parlament elnökét, Roberta Metsolát, hogy vigye tovább az ideiglenes jogszabálytervezetet, és egyetlen másik frakció sem emelt kifogást.
Másnap Metsola az EU-csúcson elmondott felszólalásában arra szólította fel (forrás: angol) az uniós vezetőket, hogy „lépjenek tovább” a jogalkotással, az uniós tagállamok pedig ezt követően megállapodtak abban, hogy múlt héten visszaállítják az ideiglenes rendszert.
Az uniós országok által elfogadott (forrás: angol) meghosszabbítás nem tartalmaz érdemi módosítást, és 2028-ig lehetővé tenné az online szolgáltatók számára, hogy észleljék, jelentést tegyenek és eltávolítsák az interneten található, a gyermekek szexuális bántalmazására utaló tartalmakat.
Most már a Parlamentnek kell jóváhagynia, az EPP lépése azonban olyan eljárási csavarral jár, amely jelentős előnyt biztosít a jogszabály támogatóinak.
A „rendes jogalkotási eljárás” keretében egy szöveg elfogadottnak minősül, hacsak az összes képviselő abszolút többsége – legalább 361 fő – nem utasítja el vagy nem módosítja.
Neve ellenére ezt az eljárást ritkán alkalmazzák az uniós jogalkotás során, mivel a Parlament és a Tanács gyakran külön kialakítja saját álláspontját az egyes javaslatokról, majd a végleges változat részleteiről tárgyalnak.
„Általában, ha a Parlament elutasít egy szöveget, a Tanács leáll az ügy további tárgyalásával, a Bizottság pedig végül visszavonja azt. Most azonban egy második szavazásra kényszerítenek bennünket, amely a demokrácia lényegét kérdőjelezi meg” – mondta az Euronewsnak Markéta Gregorová, a Zöldek/EFA képviselője, aki azzal vádolta az EPP-t, hogy rendhagyó lépéssel erőlteti rá a saját prioritásait.
A meghosszabbításról várhatóan csütörtökön szavaznak, feltéve hogy a Parlament kedden jóváhagyja az EPP által kért sürgősségi eljárást, amelynek célja, hogy az ideiglenes szabályok a lehető leghamarabb hatályba lépjenek.
A cikk megírásához megkerestük Birgit Sippel jelentéstevőt.