A magyarországihoz képest nagyon eltérő a szabályozás több európai országban.
A németeknek a betegségük első napjától kezdve kötelező lesz orvosi igazolást küldeniük, ha beteget jelentenek, ellenkező esetben nem maradhatnak otthon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez része annak az új reformcsomagnak, amelyet Friedrich Merz kancellár múlt héten jelentett be a gazdaság élénkítése érdekében.
Jelenleg a dolgozók legfeljebb három napig maradhatnak otthon anélkül, hogy igazolást adnának le, sőt a papírt orvosi vizsgálat nélkül is megkaphatják. A táppénzen lévő munkavállaló ráadásul legfeljebb hat hétig a teljes fizetését kapja.
Merz többször panaszkodott amiatt, hogy Németországban túl magas a betegszabadságon lévők aránya, ami rontja a termelékenységet.
A lépés ugyanakkor felveti a kérdést, hogyan viszonyul Németország más európai országokhoz: mennyire könnyű táppénzre menni, és mekkora bért kapnak a betegszabadság idején.
Lengyelország: Új, kötelező ellenőrzés 14 nap betegség után
Németország nincs egyedül abban, hogy szigorítani szeretné a rendszerrel visszaélők helyzetét: a szomszédos Lengyelország is szigorít a szabályokon.
Ott a táppénz a munkabér 80 százaléka már az első naptól, illetve 100 százalék, ha a betegség vagy sérülés munkavégzéssel függ össze.
Varsó azonban szigorúbban lép fel azokkal szemben, akik jogosulatlanul mennek betegszabadságra: új, kötelező orvosi ellenőrzést vezetnek be a szabadság első 14 napja után.
Egyesült Királyság: nagyfokú rugalmasság, sovány táppénz
Számos európai országban jóval hosszabb idő áll a dolgozók rendelkezésére, mielőtt orvosi igazolást kell benyújtaniuk.
Az Egyesült Királyságban a munkavállalóknak csak akkor kell orvosi igazolást bemutatniuk, ha egymás után több mint hét napot hiányoznak. A rendszer hívei szerint ez csökkenti a kisebb betegségek miatti fölösleges orvoslátogatásokat, megakadályozza, hogy a rendelőkben terjedjenek a fertőzések, és időt és erőforrásokat takarít meg a túlterhelt brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) számára.
A kép azonban nem ennyire rózsás, mivel az Egyesült Királyságban a törvényben előírt minimális táppénz mindössze heti 123 font (144 euró), bár egyes munkaadók a munkaszerződésben foglalt feltételektől függően kiegészíthetik az összeget.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország: miben különböznek a szabályok?
Franciaországban 48 órán belül kell benyújtani az orvosi igazolást. A törvényben meghatározott táppénz a munkavállaló alapnapi bérének 50 százalékát fedezi, egy meghatározott felső határig, de a munkáltatók jogosultak ezt kiegészíteni az arra jogosult dolgozók esetében.
Spanyolországban az egyik legbőkezűbb rendszer , legalábbis rövid távon: az első három napra nem jár ellátás, utána egy hónapon át a bér 60 százaléka, amely a 20. betegszabadságon töltött naptól kezdve 75 százalékra emelkedik.
Olaszországban árnyaltabb a kép: a dolgozóknak 48 órájuk van az igazolás benyújtására, ám hogy az első három napra kapnak-e juttatást, az a munkaszerződésüktől függ.
A negyedik naptól az első hónap végéig csak a fizetésük felét kapják, majd a következő öt hónapban az arány körülbelül 67 százalékra emelkedik.
A vendéglátásban dolgozók viszont a teljes időszakra a bérük 80 százalékát kapják.
Svédország: egy hétig nem kell orvosi igazolás
Svédországban egy beteg munkavállaló akár nyolc napig is igazolás nélkül maradhat távol, és az orvosi papírnak később sem kell megneveznie a konkrét betegséget.
A dolgozók a bérük 80 százalékát kapják az első naptól kezdve, legfeljebb 14 napig.
Ezután a további táppénzért a társadalombiztosítási ügynökségnél, a Försäkringskassannál kell támogatást igényelniük.
Magyarország: orvosi igazolás az első naptól kötelező
Magyarországon jóval szigorúbbak a szabályok: a munkáltatók már a táppénz első napjától orvosi igazolást kérnek, így Németország nem lesz egyedül, amikor bevezeti az új előírásait.
Magyarországon a munkavállalók általában a betegség első 15 napjában a fizetésük 70 százalékát kapják, azt követően pedig 50 és 60 százalék közötti összeget.
Összességében az európai országok nagyon különböznek abban, mennyire rugalmasak az orvosi igazolásokkal kapcsolatban, és mennyire bőkezűek a táppénzre vonatkozó szabályok.
Az európai szociális védőháló ugyanakkor általában jóval erősebbnek tűnik egy olyan országhoz képest, mint az Egyesült Államok, ahol az államok kevesebb mint felében létezik táppénzre vonatkozó jogszabály.