Európa a technológiai szuverenitással is erősítené gazdaságát. Mennyire fontos a csúcstechnológiás gyártás az uniós piacnak, és mely országok járnak az élen?
Ahogy Európa egyre nagyobb erőkkel törekszik a technológiai szuverenitásra, a csúcstechnológiát előállító ipar fontos szereplővé válhat az EU azon törekvéseiben, hogy nagyobb önállóságot érjen el az olyan partnerekkel szemben, mint az Egyesült Államok és Kína.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU 2024-ben 414 milliárd euró értékben értékesített csúcstechnológiai termékeket, az Eurostat legfrissebb adatai szerint.
Ez a 2014-es, 273 milliárd eurós szintről való emelkedést jelenti, ami átlagosan évi 4,3 százalékos növekedésnek felel meg.
A gyógyszeripari termékek a 2024-es teljes érték 29 százalékát adták, ezt követték az elektronikai és távközlési eszközök 23 százalékkal, valamint a tudományos műszerek mintegy 21 százalékkal.
A legkisebb kategória a fegyverzet volt, mindössze 1,1 százalékos részesedéssel az EU-ban értékesített csúcstechnológiai termékek összértékéből.
2024-ben az EU-ba az unión kívüli országokból érkező csúcstechnológiai import több mint fele Kínából és az Egyesült Államokból származott.
Ugyanakkor az uniós csúcstechnológiai termékek exportjának csaknem harmada, 31 százaléka az Egyesült Államokba irányult, ezt követte Kína és az Egyesült Királyság 10-10 százalékkal.
Emellett az EU 2024-ben jelentős, 92 milliárd eurós kereskedelmi hiányt könyvelt el Kínával szemben, miközben a 10 milliárd eurót meghaladó hiánnyal rendelkező további partnerek csak Tajvan (19 milliárd euró) és Vietnám (20 milliárd euró) voltak.
Ezzel szemben az EU több mint 10 milliárd eurós kereskedelmi többletet ért el Törökországgal (11 milliárd euró), az Egyesült Királysággal (27 milliárd euró) és az Egyesült Államokkal (46 milliárd euró) folytatott kereskedelemben.
Múlt hónapban az Európai Bizottság bemutatta technológiai szuverenitási csomagját, amelynek célja az unió hazai technológiai szektorának élénkítése, különös hangsúllyal a felhőinfrastruktúrára, a mesterségesintelligencia-szolgáltatásokra, a nyílt forráskódú megoldásokra és a chipekre.
A jogszabálytervezet négyféle kezdeményezést vezetne be az értéklánc minden szakaszában, a chipektől az infrastruktúrán és a szoftveren át egészen a felhőszolgáltatásokig és a mesterséges intelligenciáig.
A legfelső, például a védelmi és egészségügyi ágazatot érintő kategória gyakorlatilag megtiltaná, hogy nem európai vállalatok közbeszerzési megbízásokat nyerjenek el.
2023-ban az EU-ban több mint 42 ezer vállalat működött a csúcstechnológiai gyártás területén; ez az unióban bejegyzett cégek teljes számának 0,1 százalékát tette ki.
A csúcstechnológiát gyártó vállalatoknak az összes céghez viszonyított legnagyobb aránya Csehországban, Szlovákiában és Németországban volt.
Ugyanakkor az összes vállalatnál foglalkoztatottak számához képest a csúcstechnológiai gyártásban dolgozók aránya Szlovéniában, Dániában, Írországban és Magyarországon volt a legmagasabb.