Shavkat Mirzijojev államfő hét országos programot hirdetett meg, a beruházás, oktatás, egészségügy és gazdasági növekedés fő céljaival.
Üzbegisztán nagyszabású ünnepséggel kezdte meg függetlensége 35. évfordulójának megünneplését Új Taskentben, néhány nappal az ország hivatalos, szeptember 1-jei függetlenségi napja előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Üzbegisztán 1991. augusztus 31-én hirdette ki kiválsát a Szovjetuniótól.
Az ünnepségen üzbég tisztségviselők, külföldi vendégek és hazai, valamint nemzetközi fellépők vettek részt. A nemzetközi sztárok között volt a spanyol tenor José Carreras, a brit szoprán Sarah Brightman és az olasz tenor Alessandro Safina is, akik üzbég énekesekkel és táncosokkal léptek színpadra. A programban 3D vetítések, fényjáték, robotok és drónshow is szerepelt.
A helyszín megválasztása is beszédes: Új Taskent egy hatalmas városfejlesztési projekt, amely a jelenlegi főváros mellett, mintegy 20 ezer hektáros területen épül. Végső formájában kétmillió lakos befogadására tervezik, első, 6000 hektáros üteme pedig 600 ezer lakosnak adna otthont. A tervek között lakónegyedek, egyetemek, kulturális és tudományos intézmények, kormányzati épületek, üzleti negyedek és új közlekedési infrastruktúra szerepel.
Shavkat Mirzijojev elnök évfordulós beszédében egyszerre tekintett vissza az ország függetlenné válása óta elért eredményekre, és jelölte ki a következő évtized prioritásait.
A reformprogram
Mirzijojev a függetlenséget a nemzeti identitás helyreállításaként mutatta be, és tisztelettel adózott a dzsadidoknak, annak a közép-ázsiai értelmiségi reformmozgalomnak, amely a modern oktatást és a társadalmi megújulást szorgalmazta, valamint Üzbegisztán első elnökének, Iszlam Karimovnak.
„A függetlenség visszaadta becsületünket és méltóságunkat, anyanyelvünket és nemzeti értékeinket” – mondta.
Beszédének jelentős részét azonban azoknak a reformoknak szentelte, amelyeket az elmúlt évtizedben hajtottak végre, miközben Üzbegisztán megnyitotta gazdaságát, és igyekezett erősíteni kapcsolatait szomszédaival és nemzetközi partnereivel.
Kiemelte a gyapotbetakarítás során alkalmazott rendszerszintű kényszermunka és gyermekmunka felszámolását, a valutaátváltásra vonatkozó korlátozások megszüntetését, valamint a lakóhely-nyilvántartás szabályainak enyhítését.
Az elnök a gazdaság megnyitásának bizonyítékaként említette az adó-, vámszabályok és a befektetési politika átalakítását is. Elmondása szerint a beáramló éves külföldi befektetések összege a korábbi mintegy 2–3 milliárd dollárról (1,7–2,6 milliárd euróról) 40–50 milliárd dollárra (34,5–43,2 milliárd euróra) nőtt.
Mirzijojev elmondta: Üzbegisztán eredetileg azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra 160 milliárd dollárra (138 milliárd euróra) növeli bruttó hazai termékét, mostanra azonban azt várják, hogy ezt a szintet már idén meghaladják.
Az elnök szerint a szegénységi ráta 2017 óta 35 százalékról idén 4 százalékra csökkent.
Hét program a következő évtizedre
Mirzijojev elnök a következő tíz évet a nemzeti fejlődés új időszakának nevezte, és hét programot jelentett be, amelyek az oktatást, az egészségügyet, a gazdaságot, a környezetet, a jogállamiságot, a helyi önkormányzatokat és a külpolitikát ölelik fel.
Az ambiciózus gazdasági célok között szerepel, hogy a következő tíz évben 450 milliárd dollár (388 milliárd euró) külföldi befektetést vonzanak, és 2030-ra 300 milliárd dollárra (259 milliárd euróra) növeljék a GDP-t. A kormány célja továbbá, hogy kétmillió, jól fizető ipari munkahelyet teremtsen, és kiemelt fejlesztési területté tegye a start-upokat, a kockázati tőkét és a mesterséges intelligenciát.
Az oktatás terén azt tervezik, hogy minden hatéves számára biztosítanak előkészítő oktatást, nemzetközi szabványokat vezetnek be a technikumokban és szakképző intézményekben, akár egymillió fiatalt képeznek át magasabb jövedelmet biztosító szakmákra, és legalább tíz üzbég egyetemet juttatnak be a világ ezer legjobbja közé.
Az egészségügyi kiadásokat a következő öt évben a GDP 5 százalékára kívánják emelni, párhuzamosan a megelőző orvoslás és az állami egészségbiztosítás bővítésével.
Egy másik program a vízhiány és a környezeti terhelés kezelését célozza; a kormány szándéka, hogy öt éven belül minden művelt területen víztakarékos technológiákat vezessenek be.
A tervek között szerepel a bíróságok függetlenségének további erősítése, valamint a polgárok és vállalkozások jogi védelmének javítása is.
A mahalla, Üzbegisztán hagyományos, szomszédsági alapú helyi közösségi szerveződése ugyancsak nagyobb szerephez jut. A kerületi költségvetéseket, beruházási programokat és infrastrukturális projekteket egyre inkább a helyi közösségekben meghatározott prioritások szerint kívánják alakítani.
Nagyobb nemzetközi szerepvállalás
A hetedik program kifejezetten Üzbegisztán nemzetközi pozíciójára összpontosít.
Az elnök szerint az ország folytatni fogja azt, amit nyitott, pragmatikus külpolitikaként jellemez, elsőbbséget adva a szoros közép-ázsiai kapcsolatoknak, miközben bővíti együttműködéseit az Európai Unióval, az amerikai kontinens államaival, az ázsiai–csendes-óceáni térséggel, Afrikával, valamint az arab és a muszlim világgal.
Üzbegisztán 2027 és 2029 között első ízben tölti be az El Nem Kötelezett Mozgalom soros elnöki tisztét. A több mint 120 országot tömörítő csoportosulás a világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezete.