David Lammy brit miniszterelnök-helyettes az Europe Todaynek azt mondta: országa külpolitikája – Ukrajna támogatásával és az EU-val való kapcsolatok helyreállítására tett erőfeszítéseivel együtt – nem változik, amikor Keir Starmer távozása után új kormányfő lép hivatalba.
Az Egyesült Királyság külpolitikájának folytonosságát akkor is biztosítani fogja, amikor kinevezik az új munkáspárti vezetőt és miniszterelnököt – mondta David Lammy miniszterelnök-helyettes az Europe Todaynek, miután a leköszönő kormányfő, Keir Starmer „rendezett átmenetet” ígért az új munkáspárti kormány felé.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Szó sincs arról, hogy változtatnánk a külpolitikánkon” – mondta Lammy a lengyelországi Gdańskban megrendezett Ukrajna-helyreállítási Konferencián adott interjúban, ahol az Egyesült Királyság további 290 millió fontot (340 millió eurót) ígért Ukrajna újjáépítésének és energiabiztonságának támogatására.
„Kormányok jöttek-mentek, de elkötelezettségünk Ukrajna mellett mindvégig megmaradt, és ez így lesz a továbbiakban is” – tette hozzá. „Világosan jeleztük: visszakapcsolódunk a nemzetközi közösséghez, európai újrakezdésre törekszünk – mindez változatlanul folytatódik.”
Keir Starmer hétfőn ismertette lemondásának menetrendjét, miután a Munkáspárton belül egyre erősebbé váltak a vezetőváltást sürgető hangok, miközben a párt támogatottsága Nigel Farage szélsőjobboldali Reform UK pártjának javára csökken, amely jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat.
A volt nagy-manchesteri polgármestert, Andy Burnhamet jelenleg az egyedüli indulóként is esélyesnek tartják a tisztségre, és akár már július 17-én hivatalba léphet. Úgy tudni, Starmer már most engedélyezi, hogy Burnham megkapja a kormányzati tájékoztatásokat, hogy ezzel is elősegítse a zökkenőmentes átmenetet.
Lammy, aki tavaly szeptemberig töltötte be a brit külügyminiszteri posztot, eddig Starmer hű szövetségesének számított, de közölte, hogy Burnham számíthat a „teljes támogatására”.
Széles körben úgy vélik, hogy egy Burnham-kormány megtartja Starmer külpolitikájának fő irányvonalait, köztük az Európai Unióval fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítésére irányuló törekvést, amelynek célja, hogy lebontsa a Brexit-népszavazás nyomán az együttműködés útjában álló akadályokat.
A július 22-re tervezett EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozót, amelyen a felek várhatóan megállapodtak volna az agrár-élelmiszeripari importokról, a kibocsátáskereskedelemről és a fiatalok mobilitásáról, a londoni politikai átmenetre reagálva elhalasztották.
Itt az idő, hogy Ukrajna harcban maradjon
Lammy az Europe Todaynek azt mondta, arra számít, hogy az Ukrajnával kapcsolatos „lendület” átível majd a július 7–8-án Ankarában tartandó NATO-csúcsra is, miután a múlt heti franciaországi G7-csúcson ritka transzatlanti egység mutatkozott Ukrajna ügyében.
Az Ukrajnáról szóló, valamennyi G7-vezető – köztük Donald Trump amerikai elnök – által jóváhagyott közös nyilatkozat újraélesztette az európai reményeket, hogy Washington szilárdabbá teszi Kijev melletti kiállását, és fokozza a Moszkvára nehezedő nyomást.
„Úgy gondolom, a következő hetekben a NATO-ban majd látni fogjuk, hogy az Egyesült Államok is érzékeli: az európaiak nagyobb szerepet vállalnak a védelemmel kapcsolatos kötelezettségeik és a kontinens-szerte növekvő kiadások terén” – mondta Lammy.
Trump azonban csalódott európai szövetségeseiben, amiért vonakodtak segítséget nyújtani neki Iránnal kapcsolatban, és sok ország megtagadta, hogy az Egyesült Államok használja katonai bázisait; ez táplálja azokat a félelmeket, hogy Washington bosszúból visszavonulhat Ukrajnából.
Lammy ugyanakkor annak elismerését sürgette, hogy európai támaszpontokat – köztük brit bázisokat is – vettek igénybe a „Hormuzi-szorosban tett erőfeszítések támogatására”. Emellett felidézte Keir Starmer és Emmanuel Macron francia elnök munkáját az úgynevezett Coalition of the Willing, vagyis a „Hajlandók koalíciója” létrehozásában, amely szövetséges országokból áll, és a Hormuzi-szoros aknamentesítésére, valamint a hajózás szabadságának biztosítására készül, amint megszületik a tartós békemegállapodás.
„Mindezek miatt sikeres NATO-csúcsra számítok” – mondta.
Azt is megígérte, hogy továbbra is szankcionálni fogják az orosz gazdaságot, „keményebben fellépve (...) a háborút finanszírozó piszkos orosz pénz ellen”, hangsúlyozva, hogy most van itt az a „pillanat, amikor Ukrajnát harcban kell tartani”.
Nézze meg a teljes interjút a fenti lejátszóban!