Tizenegy uniós ország szerint a metánszabályok veszélyeztethetik a földgázellátást, különösen a többletköltséggel sújtott külföldi beszállítóktól. A környezetvédők óva intik az EU-t a meghátrálástól, az ENSZ pedig több lépést sürget a metánkibocsátás mérséklésére.
Tizenegy uniós ország, Csehország és Szlovákia vezetésével arra kéri az Európai Bizottságot, hogy legalább három évvel halassza el az EU metánszabályainak kulcsfontosságú rendelkezéseit, arra hivatkozva, hogy az azonnali végrehajtás a geopolitikai bizonytalanság idején veszélyeztetheti Európa energiabiztonságát – derül ki az Euronews birtokába került dokumentumból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tizenegy ország azt megelőzően fogalmazta meg kérését, mielőtt az energiaminiszterek június 26-án Luxemburgban összegyűlnek. Az Európai Bizottság ugyanis mérlegeli a metánszabályokhoz kapcsolódó bírságok felfüggesztését három évre azoknál az olaj- és gázvállalatoknál, amelyek megszegik a metánkibocsátásra vonatkozó jogszabályt.
A 11 tagállam szerint azonban nem elégséges a Bizottság azon ajánlása, hogy egy hároméves „átmeneti időszak” alatt ne szabjanak ki bírságot: úgy vélik, az indítvány „nem kötelező érvényű”, és „jelentős jogbizonytalanságot” hagy a hosszú távú szállítási szerződésekről tárgyaló importőrök számára.
„Miközben teljes mértékben támogatjuk a metánkibocsátás csökkentésének célját, szükségesnek tartjuk célzott kiigazítások bevezetését, beleértve az uniós metánszabályokból eredő kötelezettségek legalább hároméves elhalasztását is” – áll a dokumentumban.
A főként fosszilis energiahordozók kitermelése és az állattenyésztésből származó emésztési folyamatok során keletkező metán rendkívül erős üvegházhatású gáz: húszéves időtávon a globális felmelegedési potenciálja több mint nyolcvanszorosa a szén-dioxidénak. A Nemzetközi Energiaügynökség (forrás: angol) szerint ez a gáz felelős az ipari forradalom óta bekövetkezett globális hőmérséklet-emelkedés mintegy 30 százalékáért.
Az uniós tagállamok 2024 májusában fogadták el a metánra vonatkozó szabályokat, amelyek az energiaszektorban a metánkibocsátás mérésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó első uniós keretrendszert hozták létre, egyben hozzájárulva az egyik legerősebb üvegházhatású gáz visszaszorításához. Az ilyen adatszolgáltatási kérelmek figyelmen kívül hagyása szankciókat von maga után.
Geopolitika és ellátásbiztonság
Oroszország Ukrajna elleni inváziója óta Európa egyszerre igyekszik felgyorsítani klímapolitikáját és diverzifikálni energiaimportját.
A metánszabályokat azért dolgozták ki, hogy csökkentsék a kibocsátást az energialánc teljes értékteremtési szakaszában, ám egyre nő a félelem, hogy ha túl gyorsan várnak el megfelelést a külső beszállítóktól, az korlátozhatja a rendelkezésre álló kínálatot és növelheti a költségeket.
A 11 kormány szerint bár továbbra is elkötelezettek a metánkibocsátás csökkentése mellett, a jelenlegi piaci körülmények mellett kockázatos lenne a szigorú végrehajtás. Hivatkoznak a globális olaj- és gázpiacot érintő folyamatos zavarokra, különösen a Közel-Keleten tapasztalható instabilitáshoz kapcsolódókra, amelyek már most szűkítették a kínálatot és növelték a bizonytalanságot a jövőbeli téli keresleti csúcsok előtt.
„Ebben az összefüggésben létfontosságú, hogy az uniós metánszabályok ne korlátozzák akaratlanul is a hozzáférést a diverzifikált földgáz- és kőolajforrásokhoz” – fogalmaz a dokumentum, amely arra is figyelmeztet, hogy a metánrendelet importkövetelményei elriaszthatnak egyes külföldi beszállítókat az EU-ba irányuló értékesítéstől, ha nem rendelkeznek fejlett metánmegfigyelő rendszerekkel.
Ezeket az aggodalmakat erősítette az Egyesült Államok, majd legutóbb Katar, az EU egyik kulcsfontosságú cseppfolyósítottföldgáz-beszállítója részéről érkező nyomás is; utóbbi termelését az Iránban zajló háború súlyosan visszavetette – derül ki egy Algériát és Nigériát is magában foglaló, nagy energiatermelő exportőrök csoportja által az uniós vezetőknek küldött nyílt levélből.
„Az EU-nak szűkös időkerete maradt a metánszabályok szükséges módosítására, mivel az importőrök már megkezdték annak az olajnak és földgáznak a beszerzését, amelyet 2027-es szállításra tárolnak, és jelenleg nincs reális út a rendeletnek való megfeleléshez” – olvasható a nyílt levélben, utalva arra az évre, amikor a szabályok életbe lépnek.
A 11 uniós főváros arra figyelmeztet, hogy ebben a forgatókönyvben az EU beszállítói bázisa kevésbé szabályozott piacokra irányíthatja át a cseppfolyósított földgáz- és olajszállítmányokat, ami megemelné az energiaárakat a lakosság és az ipar számára.
„Az uniós metánszabályok összehangolt, időben korlátozott halasztása elengedhetetlen az egységes és hatékony végrehajtás biztosításához, miközben a fokozott geopolitikai bizonytalanság idején megóvja az EU energiabiztonságát” – áll a fővárosok közös felhívásában.
„Ez a megközelítés megőrzi a rendelet környezetvédelmi integritását, jogi és gyakorlati egyértelműséget teremt, és mindaddig biztosítja a diverzifikált földgáz- és kőolajszállításokhoz való stabil hozzáférést, amíg a jelenlegi ellátási kockázatok nem enyhülnek.”
Környezetvédők és az ENSZ is több lépést sürgetnek
A külső nyomás azonban nem egyirányú. A washingtoni demokrata párti törvényhozók nemrég arra szólították fel az EU-t, hogy tartsa fenn metánszabályait, és ne adjon mentességet az amerikai energiavállalatoknak, ha a hazai előírások nem elég pontosak vagy nem érvényesülnek kellő szigorral.
Esther Bollendorff, a Climate Action Network Europe civil szervezet fosszilisenergia-mentes programjának vezetője szerint az uniós tagállamok azon felhívásai, hogy állítsák le a metánszabályok alkalmazását, „aggasztó” módon visszhangozzák a fosszilisenergia-ipar és a Trump-kormányzat kampányát a jogszabály visszavonására, amelyet az ellátásbiztonságot fenyegető veszélyként állítottak be.
Bollendorff ezzel szemben arra biztatta az EU-t, hogy „ne engedjen a nyomásnak”, és teljes egészében hajtsa végre a metánrendeletet, miközben fokozatosan megszünteti függőségét a fosszilis energiahordozóktól.
„A valóságban a rendelet nem tiltja a gázimportot. Ellenkezőleg: fokozatos megfelelési pályákat kínál a beszállítóknak, és a szabályoknak megfelelő globális gázkínálat már most több mint háromszorosan meghaladja az EU importigényét” – mondta Bollendorff az Euronewsnak, elutasítva az ennek ellenkezőjét állító korábbi tanulmányokat.
„A metánkibocsátás csökkentése az éghajlatvédelmen túlmutató, azonnali előnyökkel járhat, az egészségügy javításától az erősebb energiabiztonságig. Az EU rendelkezik a cselekvéshez szükséges eszközökkel” – tette hozzá, felidézve António Guterres ENSZ-főtitkár legutóbbi felhívását, amelyben a világ országait szólította fel a metánkibocsátás visszaszorítására egy londoni, kulcsfontosságú klímacsúcson.
„Már felszámoltuk az ózonréteget károsító vegyi anyagokat. A metánszennyezésnek kell következnie” – mondta Guterres Londonból. „Felszólítom a termelő és a fogyasztó országok kormányait, hogy állapítsanak meg új globális normát az olaj- és gázipar számára: a teljes értéklánc mentén a metánkibocsátás közel zéró szintjét.”