A Pew Research felmérései szerint a Brexit óta javult az EU megítélése, miközben az országos közvélemény-kutatások az euroszkeptikus pártok rekordtámogatását mutatják.
Egy évtizeddel azután, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépésre szavazott – ami sokkolta az egész kontinenst –, úgy tűnik, hogy az európaiak ma támogatóbbak az unióval szemben, mint a Brexit-népszavazási kampány idején.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Pew Research legújabb felmérése szerint 2016 óta Európa nagy részén nőtt az EU-ról alkotott pozitív vélemény. Mindez annak ellenére, hogy több európai országban is erősödtek a Brüsszellel szemben kritikus pártok.
Az adatok arra utalnak, hogy elmozdulás történt ahhoz a politikai helyzethez képest, amely a Brexit-szavazást övezte, amikor a kilépésről szóló referendumot nemcsak az Egyesült Királyságban követelték.
Akkoriban Marine Le Pen Franciaországban népszavazást sürgetett a francia EU-tagságról, míg a holland politikus, Geert Wilders referendumot akart arról, hogy a Holland Királyság kilépjen-e az EU-ból.
Görögországban az euróövezeti adósságválság és a mentőcsomagról folytatott tárgyalások után mélypontra süllyedt a lakosság bizalma az uniós intézményekben. Olaszországban az Öt Csillag Mozgalom szintén népszavazást szorgalmazott az ország euróövezeti tagságáról.
A Pew adatai szerint ma már más kép rajzolódik ki.
A felmérés azt mutatja, hogy a 2016 óta nyomon követett nyolc ország medián EU-szimpátiája 49 százalékról 62 százalékra emelkedett.
A növekedés több nagy európai országban is megfigyelhető. Németországban az EU-ról alkotott kedvező vélemény 2016-ban mért 50 százalékról 2026-ra 68 százalékra nőtt. Franciaországban a támogatottság 38-ról 52 százalékra, míg a Hollandiában 51-ről 63 százalékra emelkedett.
Magában az Egyesült Királyságban is, amely 2020-ban kilépett az unióból, a pozitív EU-megítélés 45 százalékról – ennyi volt a népszavazás idején – mára 67 százalékra nőtt.
Folyamatos elmozdulás
A Pew adatai szerint a Brexit-népszavazást követő közvetlen évben meredeken megugrott az EU támogatottsága: a vizsgált országokban a medián EU-szimpátia 2016-ról 2017-re 49-ről 60 százalékra emelkedett.
Ez ellentmond azoknak az akkoriban elterjedt feltevéseknek, amelyek szerint a Brexit az Európai Unió szétesését indítja el, és más országok kilépéséhez is vezet.
A kedvező megítélés tovább erősödött Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben indított teljes körű inváziója után, és sok vizsgált országban történelmi csúcsot ért el.
Ugyanakkor az EU-val szembeni szimpátia növekedése nem jelenti azt, hogy az euroszkeptikus pártok eltűntek volna.
Sok országban ezek a pártok valójában növelték szavazatarányukat, ráadásul bizonyos esetekben jelentős mértékben.
Nemzeti választási adatok szerint a német Alternatíva Németországért (AfD) a szövetségi választásokon elért szavazatarányát 2017 és 2025 között 12,6 százalékról 20,8 százalékra növelte.
Franciaországban a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei a 2024-es nemzetgyűlési választás első fordulójában a szavazatok mintegy 33 százalékát szerezték meg. Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) a 2023-as holland parlamenti választáson a legnagyobb pártként került ki, miután éveken át a bevándorlás ellen kampányolt, és bírálta Brüsszelt.
A London School of Economics and Political Science elemzői rámutattak, hogy sok euroszkeptikus párt retorikája átalakult: a korábbi, az Európai Unióból való teljes kilépést pártoló álláspont helyett ma inkább a belülről történő reformot hangsúlyozzák.
A francia Nemzeti Tömörülés például a kifejezett EU-ellenes kilépési követelésektől a határellenőrzések visszaállítására, illetve a francia jog európai joggal szembeni elsődlegességére helyezte a hangsúlyt. Hollandiában Wilders az úgynevezett „Nexit” erőltetése helyett nagyobb súlyt fektet a bevándorlás és a menekültügy kérdésére.
Az egyik kivétel az AfD, amely más pártokkal ellentétben ma is napirenden tartja a kilépési forgatókönyveket, miközben a politikai vita más szereplők részéről csendben teljesen más irányt vett.
Kutatók szerint (forrás: angol) „amikor a Brexit egyre kevésbé kezdett hasonlítani arra, amit a kilépéspártiak ígértek, a nacionalista pártok és politikusok láthatóan elbizonytalanodtak az EU-ellenes, illetve kilépést célzó politikák folytatásában, és ehelyett a belülről történő uniós reformokra helyezték a hangsúlyt”.
A fiatalok és a baloldal a leginkább EU-párti
Bár összességében nőtt az EU támogatottsága, jelentős generációs törésvonalak továbbra is megfigyelhetők.
Olaszországban a 35 év alatti felnőttek 80 százaléka kedvezően ítéli meg az EU-t, szemben az 50 év felettiek 56 százalékával. Hasonló mintázat rajzolódik ki több más, a Pew által vizsgált európai országban is: a fiatalabb válaszadók általában pozitívabban viszonyulnak az unióhoz, mint az idősebbek.
A politikai hovatartozás szintén erősen befolyásolja az attitűdöket. Lengyelországban a baloldaliak 86 százaléka nyilatkozott az EU-ról kedvezően, míg a jobboldalon csak 42 százalék – ez a Pew-kutatás szerint az egyik legnagyobb ideológiai szakadék.