Az üzemanyag és az energia drágulása súlyosan érinti az európaiakat; egyesek szélsőséges lépésekre kényszerülnek, akár az egészségügyi ellátásról is lemondanak. Ugyanakkor nem mindenki érintett egyformán.
A pénzügyi bizonytalanság kontinens-szerte egyre inkább az emberek életkörülményeinek tartós velejárója, miközben az energiászegénység tovább növeli kiszolgáltatottságukat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Körülbelül az európaiak 29 százaléka állítja, hogy bizonytalan körülmények között él, és 73 százalékuk attól tart, hogy nem tudja majd megfizetni az üzemanyagköltségeket – derül ki az Ipsos és a Secours Populaire Français éves felméréséből.
A kutatás keretében 10 000, 18 éves vagy annál idősebb embert kérdeztek meg Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Moldovában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, az Egyesült Királyságban és Szerbiában.
Oroszország ukrajnai háborúja és a közel-keleti konfliktus tovább emelte az Európában már amúgy is emelkedő energia- és üzemanyagárakat.
A Hormuzi-szorosban ismét támadások érték a hajózást; ennek nyomán a Brent típusú kőolaj ára szerdán (szeptember 9-én) átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, és csütörtök reggelre is tartotta magát.
A vizsgált tíz európai ország közül a görög, az olasz és a portugál válaszadók aggódnak leginkább az üzemanyagköltségek miatt.
Portugáliában szeptember 7-én a benzin- és gázolajárak rekordmagasságba emelkedtek. Ez volt az üzemanyagárak legnagyobb ugrása az elmúlt négy évben, és soha korábban nem volt ilyen magas a dízel ára.
Megküzdési stratégiák
A tanulmány szerint az elmúlt egy évben több mint minden harmadik európai kénytelen volt jelentős kiadásokat, például az élelmiszerre vagy az egészségügyi ellátásra fordított összegeket csökkenteni azért, hogy ki tudja fizetni az energia- vagy üzemanyagszámláit.
A moldovai és görög válaszadók akár háromszor gyakrabban kényszerülnek ilyen áldozatokra, mint a németek és az Egyesült Királyságból származók.
Amikor az üzemanyagköltségekkel szembesülnek, először a nyaralásról mondanak le, majd a távol élő rokonok meglátogatásáról. Az európaiak 30 százaléka már az autóval történő munkába járást is feladja, még akkor is, ha így jóval hosszabb ideig tart az út.
Riasztó adat, hogy a válaszadók 23 százaléka a drágulás miatt mondott le orvosi időpontokról.
Ezen felül az európaiak számos más módszert is bevetnek az energiaszámlák csökkentésére: visszaveszik vagy teljesen kikapcsolják a fűtést, hideg vízben zuhanyoznak.
Tízből majdnem hét válaszadó alkalmaz legalább egy olyan intézkedést, amellyel mérsékelni próbálja energiaszámláit, és kicsivel több mint tízből öt egyszerre többféle megoldást is használ.
A legyakrabban a franciák és a görögök kapcsolják ki bizonyos helyiségekben a fűtést, míg Moldovában inkább egyes elektromos berendezésekről mondanak le.