Exkluzív: Mark Rutte NATO-főtitkár még a júliusi csúcs előtt szeretné csillapítani a feszültséget Donald Trump amerikai elnökkel.
Jövő héten Washingtonba utazik Mark Rutte NATO-főtitkár, a szövetségesek igyekeznek elsimítani a transzatlanti feszültségeket a júliusi éves NATO-csúcs előtt – értesült az Euronews.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Várhatóan kiemelt téma lesz a megbeszéléseken az a – európai vezetésű – erőfeszítés, amelynek célja a szabad hajózás helyreállítása a Hormuzi-szorosban az Egyesült Államok és Irán között, a harcok befejezéséről kötött megállapodást követően.
„A szabad áthaladás helyreállítása a Hormuzi-szorosban óriási előrelépés lenne” – mondta Rutte szerdán újságíróknak a brüsszeli NATO-központban.
„Tudom, hogy számos szövetséges – a Franciaország és az Egyesült Királyság vezette kezdeményezés révén – készen áll támogatni ezt az erőfeszítést” – tette hozzá.
Rutte június 23–25-i látogatására akkor kerül sor, amikor a szövetségesek egy – a NATO-tisztviselők reményei szerint – a hónapok óta tartó transzatlanti feszültségek után egységesebb csúcsra készülnek.
A főtitkár a csütörtöki, brüsszeli NATO-védelmi miniszteri értekezlet előtt nyilatkozott, amely a csúcs előtti egyik újabb fontos állomás. Az ülésen részt vesz Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is.
Szövetségi források szerint Rutte abban bízik, hogy sikerül helyrehozni Washington és NATO-szövetségesei viszonyát azután, hogy hónapok óta feszültséget okoz az európai ellenállás az Irán elleni amerikai–izraeli katonai hadművelettel szemben.
Tisztviselők szerint a Washington és Teherán közötti megállapodás csökkentette annak kockázatát, hogy a júliusi csúcs Donald Trump elnök és az európai vezetők közötti nyílt összecsapássá fajuljon.
„Most, hogy megszületett a megállapodás, ez jobb helyzetbe hoz bennünket” – mondta az Euronewsnak egy NATO-tisztviselő, hozzátéve, hogy Trump „jobb pozícióban lesz”, miután megerősítik az Iránnal kötött békemegállapodást.
„Lássuk be: valahányszor rosszra fordultak a dolgok Iránban, annak komoly visszacsapása volt a NATO-szövetségesekre nézve” – tette hozzá a forrás.
Trumpot feldühítette, amikor néhány NATO-ország kezdetben megtagadta, hogy az amerikai erők igénybe vegyék az európai támaszpontokat az utántöltéshez és a konfliktussal összefüggő egyéb műveletekhez.
Mások – köztük Németország – teljes hozzáférést biztosítottak a Rajna-vidék–Pfalz tartományban található ramsteini légibázishoz, amelyet az Irán elleni drón- és rakétacsapások összehangolására használtak.
Tovább romlottak a kapcsolatok, miután Friedrich Merz német kancellár bírálta Washington konfliktuskezelését. Trump válaszul csökkentette az Egyesült Államok németországi katonai jelenlétét, és nyilvánosan megfeddte azokat a szövetségeseket, akikről úgy érezte, nem támogatták kellőképpen a hadműveletet.
„Akár kapunk támogatást, akár nem, egy dolgot elmondhatok, és ezt nekik is elmondtam: emlékezni fogunk rá” – mondta Trump újságíróknak az Air Force One fedélzetén márciusban.
Várhatóan Trump is részt vesz a július 7–8-i, ankarai csúcstalálkozón, ahol a szövetségesek újabb védelmi kiadásnöveléseket és a fegyvergyártás jelentős bővítését ígérik majd.
„Több erőre, több erőforrásra és egy sokkal erősebb ipari bázisra van szükségünk” – mondta Rutte a miniszteri értekezlet előtt.
„Ez azt jelenti, hogy folyamatosan növelni kell a védelmi beruházásokat.”
A legtöbb NATO-szövetséges elkötelezte magát amellett, hogy csatlakozik a francia és brit vezetésű hadművelethez, amelynek célja a Hormuzi-szoros újranyitása. Számos ország már erőket is telepített a térségbe, köztük fregattokat, aknaszedő hajókat és biztonsági személyzetet.
A csúcs másik fő témája az lesz, miként lehet nagyobb felelősséget átruházni Európára és Kanadára a NATO és a transzatlanti biztonság terén. Az Egyesült Államok tájékoztatta szövetségeseit, hogy bizonyos katonai képességek biztosítását csökkenteni kívánja a szövetség számára.
Ez olyan, nagy hatótávolságú csapásmérő repülőgépeket is érint, mint a B–2-es és a B–52-es bombázók. A Pentagon várhatóan a NATO-missziókra rendelkezésre álló F–16-os és F–35-ös vadászgépek számát is csökkenti.
A szövetségesektől elvárják majd, hogy igazolják: haladnak a tavalyi, hágai NATO-csúcson megállapított cél felé, amely szerint a GDP 5 százalékát kell védelemre fordítani.
Források az Euronewsnak azt mondták, hogy Rutte egyre frusztráltabb néhány fővárosban tapasztalható előrehaladás hiánya miatt, és a következő hetekben határozottan napirenden kívánja tartani a kérdést.