Félrevezetőek azok az online terjedő állítások, amelyek szerint az EU „internet-útlevelet” vezet be az internet cenzúrázására vagy ellenőrzésére; valójában a Bizottság életkor‑ellenőrző alkalmazásáról van szó.
Az Európai Bizottság ismét vírusszerűen terjedő félretájékoztatás célpontjává vált, miután több, milliós nézettséget elérő bejegyzés azt állította: Brüsszel „internet‑útlevél” bevezetését tervezi, amelyre a felhasználóknak szükségük lenne, mielőtt egyáltalán internetezhetnének.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Akadtak olyan posztok is, amelyek ennél is tovább mentek, és azt sugallták, hogy a Bizottság a virtuális magánhálózatok (VPN-ek) betiltására készül, hogy megakadályozza a felhasználókat a rendszer megkerülésében.
Valójában ezek az állítások a Bizottság által tervezett korhatár‑ellenőrző alkalmazáshoz kapcsolódnak, amely azt a célt szolgálja, hogy megvédje a gyerekeket az ártalmas vagy életkoruknak nem megfelelő online tartalmaktól. Az alkalmazást várhatóan 2026 végéig vezetik be, attól függően, hogy az uniós tagállamok hogyan hajtják végre, illetve beépítik‑e a nemzeti európai digitális személyazonossági tárcákba.
Az álhírek nagy része arra épít, hogy a felhasználóknak kezdetben hivatalos személyazonosító okmánnyal kell igazolniuk életkorukat – egyes közösségimédia‑felhasználók ezt állították be „internet‑útlevélként”.
Korhatár‑ellenőrzés, nem internetkorlátozás
Az alkalmazás aktiválásához a felhasználóknak hivatalos személyazonosító okmány – például útlevél vagy személyi igazolvány – segítségével kell igazolniuk életkorukat.
Az intézkedés bejelentésekor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: a rendszer azt szolgálja, hogy az emberek igazolni tudják, megfelelnek a korhatár‑ellenőrzési előírásnak, „pontosan úgy, ahogy az üzletek életkor‑igazolást kérnek azoktól, akik alkoholt vásárolnak”.
Miután a kezdeti ellenőrzés lezajlott, az alkalmazásnak kizárólag azt kell jeleznie, hogy a felhasználó eléri‑e az adott online szolgáltatás igénybevételéhez szükséges korhatárt. Nem arra szolgál, hogy személyes adatokat, például a felhasználó nevét, születési idejét vagy személyazonosságát felfedje.
Von der Leyen szerint az alkalmazás lehetővé teszi, hogy a felhasználók életkorukat igazolják „anélkül, hogy bármilyen egyéb személyes adatot felfednének”.
Azt is hangsúlyozta, hogy a szoftver teljes mértékben nyílt forráskódú lesz, így bárki ellenőrizheti a mögöttes kódot.
Ennek ellenére a bírálók szerint az, hogy bizonyos online szolgáltatások eléréséhez személyazonosság‑ellenőrzést írnak elő, a jövőben nagyobb ellenőrzéshez vezethet az internet‑használat felett.
A Bizottság vitatja ezt az értelmezést, és állítja: a rendszer egyetlen célja, hogy megakadályozza a 18 év alattiakat abban, hogy hozzáférjenek számukra esetleg ártalmas tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz, miközben az életkor‑alapú ellenőrzéssel megőrzi a felhasználók magánszféráját.
A VPN-eket nem tiltják be
Egy másik, online terjedő állítás szerint az EU be akarja tiltani vagy blokkolni a VPN-eket, hogy kikényszerítse az új korhatár‑ellenőrző rendszert.
A Cube már cáfolta ezt a narratívát. Az állítás egy európai parlamenti kutatószolgálati (EPRS) tájékoztatóból (forrás: angol) ered, amelyet januárban tettek közzé, és amely azt vizsgálta, miként használhatók a VPN-ek az online korhatár‑ellenőrző rendszerek megkerülésére.
A jelentés nyomán a közösségi médiában találgatások indultak arról, hogy Brüsszel készül fellépni a VPN-ek ellen, miután egyes felhasználók kiemeltek olyan részeket, amelyek a VPN-eket az életkor‑ellenőrzés lehetséges „kiskapujaként” írják le.
Ez az értelmezés azonban félrevezető. A dokumentum nem az EU hivatalos politikáját tükrözi, hanem egy olyan kutatási tájékoztató, amelynek célja, hogy információval lássa el az EP-képviselőket és a parlamenti munkatársakat. Nem javasolja és nem is ajánlja a VPN-ek használatának korlátozását.
A találgatások az Európai Bizottság április végén bejelentett korhatár‑ellenőrző alkalmazása után újra felerősödtek. A sajtótájékoztatón Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős európai biztos kapta azt a kérdést, miként kívánja az EU megakadályozni, hogy a kiskorúak VPN-eket használva megkerüljék a rendszert.
Virkkunen elismerte, hogy nincs teljesen bombabiztos technológiai megoldás, ugyanakkor hangsúlyozta: a korhatár‑ellenőrző eszköz az EU átfogó törekvéseinek része, amelyek célja a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének biztonságosabbá tétele.
Később a finn pénzügyi hírműsornak, a Talousaamunak (forrás: angol) adott interjúban pontosította, hogy a cél az életkor‑ellenőrzési garanciák megkerülését kívánja megnehezíteni, nem pedig a VPN-ek betiltása.
Hivatala a Cube megkeresésére is megerősítette, hogy „szó sincs semmiféle fellépésről a VPN-ek ellen”.
A Bizottság egyik szóvivője szintén azt mondta lapunknak, hogy az EU továbbra is elkötelezett a szabad és nyílt internet megőrzése mellett, miközben javítja a gyerekek online védelmét.
A Bizottság online korhatár‑ellenőrzésének bevezetéséről továbbra is zajlik a vita, többek között olyan kérdésekről, mint a rendszer hatékonysága és az, miért tartott ilyen sokáig a megvalósítása.
A jogos bírálatok ellenére nincs bizonyíték arra, hogy a Bizottság „internet‑útlevelet” vezetne be az internet eléréséhez, vagy hogy betiltaná a VPN-eket.