A Törökország és Németország közötti diplomáciai kapcsolatok elmélyítését célzó Stratégiai Párbeszéd Mechanizmus harmadik ülését hétfőn tartják Berlinben. A találkozót Hakan Fidan török külügyminiszter és német kollégája, Johann Wadephul vezeti.
A német külügyminisztérium által kiadott közleményben azt írták, hogy a csúcstalálkozó során a Stratégiai Párbeszéd Mechanizmus keretében létrehozott albizottságok is ülésezni fognak. A munkacsoportok főleg olyan témakörökben tárgyalnak, mint a kétoldalú kapcsolatok Németország és Törökország között, valamint Törökország és az Európai Unió kapcsolata, illetve a biztonság, a védelem, valamint a regionális kérdések. A csoportok a megbeszélések végén a két ország külügyminisztere elé terjesztik jelentéseiket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Napirenden az uniós és regionális együttműködés
Az Ankara és Berlin közötti politikai és gazdasági kapcsolatok jövője lesz a két tárgyalópartner közötti megbeszélések egyik legfőbb napirendi pontja, közölte a német külügy, míg a török Anadolu hírügynökség diplomáciai forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a török fél hangsúlyozza a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságának védelmére és a regionális stabilitás megteremtésére irányuló többoldalú erőfeszítések fontosságát. Közölték, hogy Törökország továbbra is támogatja az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültség végleges lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Hozzátették, hogy Oroszország és Ukrajna között is közvetlen tárgyalásokat kell kezdeni, és kiemelték, hogy Törökország készen áll arra, hogy minden szereplővel együttműködve dolgozzon az igazságos és tartós megoldás érdekében.
A törökök szerint Izrael politikája a térség bizonytalanságának fő oka, épp ezért aktívabb felelősségvállalásra szólítják fel a nemzetközi közösséget, felhívva a figyelmet, hogy szerintük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya "megsértette a gázai tűzszünetet", mellyel szerinte "aláássák" a kétállami megoldás vízióját a palesztin-izraeli konfliktusban.
Törökország Németország második legnagyobb kereskedelmi partnere, az évi 44,8 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat rövid távon 51,5 milliárd euróra kívánják növelni. Fidan elmondta, hogy a berlini tárgyalásokon a digitalizáció, a zöld energia és az Európát Törökországon keresztül a Közel-Kelettel és Közép-Ázsiával összekötő logisztikai útvonalak lesznek a témák. A külügyminiszter azt is közvetíteni fogja kollégája felé, hogy milyen fontosnak tartja a németországi török közösség békéjét és biztonságát.
A látogatás során Fidan várhatóan kijelenti, hogy a török-EU kapcsolatokat egy többrétegű partnerségi megállapodással kell továbbvinni, és megismétli a vámunió korszerűsítésének és a vízumliberalizációs párbeszéd felújításának igényét. Egy nemrégiben Isztambulban tartott konferencián Thomas Ossowski, Németország EU-nagykövete azt mondta, hogy Németország támogatja a vámunió modernizálását, de az olyan politikai akadályokat, mint a ciprusi kérdés, le kell küzdeni. Hangsúlyozta, hogy a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökországgal való együttműködés elkerülhetetlen az EU új biztonsági struktúrájában, sőt szerinte Törökország megfelelő partner, mivel geopolitikai befolyása a Közel-Kelettől Afrikáig terjed, amire hatalmas szükség lehet akkor, mikor az Egyesült Államok eltávolodik a térségből, Európa pedig éppen felfegyverzi magát.
A feszültségtől a stratégiai partnerségig: a mechanizmus történelmi folyamata
Törökország és Németország először 2013-ban indította el a Stratégiai Párbeszéd Mechanizmusát, hogy intézményesítse kétoldalú kapcsolatait, és felgyorsítsa Ankara európai uniós csatlakozási folyamatát. A 2014-es második isztambuli találkozót követően azonban a mechanizmust a két ország között régóta fennálló politikai nézeteltérések és feszültségek miatt elnapolták. Törökország 2019-es észak-szíriai katonai művelete, valamint a 2020-2021-es kelet-mediterrán térségben eszkalálódó szuverenitási viták rosszat tettek Ankara és Berlin viszonyának.
A párbeszédhez való visszatérésről Friedrich Merz német kancellár állapodott meg Recep Tayyip Erdoğan elnökkel tavaly Ankarában. A találkozón Merz bejelentette, hogy újradefiniálják a két ország viszonyát.
Változó világpolitika és geostratégiai közeledés
A globális biztonságot érő megrázkódtatások fontos szerepet játszottak Németország Törökország-politikájának fordulatában. A 2022 óta tartó ukrajnai háború Törökországot stratégiai partnerré emelte, ráadásul Donald Trump amerikai elnök kijelentései, miszerint Washingtont a jövőben kevésbé izgatja Európa védelme, arra késztették Németországot, hogy biztonsági téren is partnereket keressen a közel-keleti régióban.
A Törökországhoz való közeledés leginkább kézzelfogható eredménye, hogy Németország feloldotta az Eurofighter Typhoon vadászrepülőgépek Törökországnak történő eladására vonatkozó, régóta fennálló vétóját – a típust együtt gyártja Németország az Egyesült Királysággal. Ez a lépés a legegyértelműbb jele annak, hogy a két ország közötti kapcsolatokban új fejezet nyílt.