Az Európai Bizottság szerint az új költségvetés erősíti a demokratikus értékeket, egyes civil szervezetek szerint viszont gyengíti az NGO-kat a támogatások átalakításával.
A Bizottság 1,8 billió eurós költségvetési javaslata nem mondja ki nyíltan, hogy „megvágjuk az NGO-kat”, de jöhetnek megszorítások. Egyes civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy lassú forráselvonást jelenthet az, amit most egyszerűsítésként tálalnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nincsenek egyértelmű szövetségesek
A többéves pénzügyi keret (MFF) az uniós költségvetést 52 programról 16-ra rendezi át, a kohéziós, szociális és agrárkiadásokat 27 nemzeti partnerségi tervbe vonja össze. A költségvetési fejezetek a védelem, a versenyképesség, valamint a digitális és zöld átmenetről szólnak, a civilekről viszont nem. „Az Unióban a prioritások és a működési környezet is változik” – mondja Eulàlia Rubio, a Jacques Delors Intézet vezető kutatója. Rubio szerint a demokrácia és a civil ellenálló képesség támogatása éppen egy olyan költségvetési cím, „amelynek nincsenek hangos védelmezői a tagállamok között, így senki sem számol azzal, hogy ott komolyabb vágások jönnek”.
Szerkezeti hiányosságok
A Bizottság az AgoraEU-ra, a CERV-et és a Kreatív Európát egyesítő, 8,58 milliárd eurós programra mutat rá annak bizonyítékaként, hogy elkötelezett a civil társadalom és a médiaszabadság mellett. A program névleg nagyobb, mint elődei, ám egy kritikus hiányossága van: a rendelettervezet nem írja elő kifejezetten a működési támogatások nyújtását, vagyis azt a többéves finanszírozást, amely lehetővé teszi az NGO-knak az érdekvédelmi munka, a watchdog tevékenység és a stratégiai pereskedés folytatását. Jogszabályi garancia híján a jövőbeli munkaprogramok egyszerűen el is hagyhatják ezeket.
Erre már van precedens. 2025-ben a Bizottság megszüntette az egészségügyi NGO-k működési támogatását az EU4Health programban, és kizárólag projektalapú finanszírozásra állt át. Az egészségügyi szervezetek panaszt nyújtottak be az európai ombudsmanhoz. A civil szféra ezt olyan mintának tekinti, amelyet az MFF az egész rendszerre kiterjeszthet. Az Európai Parlament visszavágott: azt követeli, hogy az AgoraEU kerete érje el a 10,72 milliárd eurót, vagyis a bizottsági javaslatnál 25 százalékkal magasabb összeget, a működési támogatások kifejezett védelmével. Több mint 500 szervezet írt alá nyílt levelet az emelés támogatására.
A nagyobb kockázat abban rejlik, hogy a szociális kiadásokat a tagállamok által irányított nemzeti partnerségi tervekbe terelik át. A társadalmi célú források kötelező hányada a jelenlegi ESF+ 25 százalékáról egy szélesen alkalmazott, 14 százalékos célra esik vissza.
Azoknak az NGO-knak, amelyek például Magyarországon vagy Szlovákiában a jogállamiság vagy a kisebbségi jogok területén dolgoznak, ez a különbség aközött, hogy közvetlenül, kormányzati beavatkozás nélkül férnek hozzá az uniós pénzekhez, vagy olyan hatóságokra szorulnak, amelyek ellenségesen viszonyulhatnak a munkájukhoz.
Vita az EU-s NGO-finanszírozásról
Nem minden elemző ért egyet azzal, hogy az uniós szintű NGO-finanszírozás a megfelelő eszköz. Zsolt Darvas, a Bruegel intézet közgazdásza és vezető kutatója úgy véli, a költségvetésnek arra kellene koncentrálnia, amit a tagállamok önállóan nem tudnak megoldani. „Az uniós költségvetés az EU GDP-jének mindössze körülbelül 1 százalékát költi el, miközben a tagállamok majdnem a felét” – mondja. „Az NGO-k támogatása inkább nemzeti hatáskör. A nemzeti kormányoknak bőséges fiskális mozgásterük van, hogy segítsék őket, ha ezt megfelelőnek tartják.”
Ez a logika azonban azt feltételezi, hogy a kormányok valóban élnek ezzel a mozgástérrel, és támogatják a független civil társadalmat. Több uniós tagállamban a tapasztalat ennek éppen az ellenkezőjét mutatja.
Az Európai Néppárt (EPP), az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint a Patriots for Europe 2025 júniusában hozta létre az NGO-knak juttatott uniós forrásokat vizsgáló ellenőrző munkacsoportot. A baloldali és centrista pártok bojkottálták a testületet. Az Európai Számvevőszék pénzügyi szabálytalanságot nem, csak széttagolt adatokat talált.
Rubio ezt „veszélyesnek” nevezi. „Félrevezető az a megközelítés, hogy ellenőriznünk kell, ki kapja a pénzt. Ha belépünk abba a logikába, hogy ki a jó és ki a rossz, az már elég veszélyes.” Az EU-nak szerinte inkább stratégiailag célzottan kellene támogatnia a civil szférát: „Különösen abban kellene jónak lennünk, hogy azokat segítsük, akik olyan országokban dolgoznak, ahol a jogállamiság sérül. Eddig ebben nem voltunk túl sikeresek.”
A tét
Az EU Alapjogi Ügynöksége 2026 márciusában megállapította, hogy a civil szervezetek 75 százaléka akadályokról számolt be a munkájában. A CIVICUS 2025-ben Franciaországot, Németországot és Olaszországot is „akadályozott” kategóriába sorolta a civil tér szabadságát mérő indexén.
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret egyelőre csak nyitó ajánlat. Ám a kevesebb dedikált forrássor, a gyengébb célzott keretek és a működési támogatások kifejezett előírásának hiánya már most nagyobb kockázatot hárít a civil társadalomra.