A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az eddig befagyasztott vagy le nem hívott EU-s pénzek megszerzése lesz. A politikusok mellett szakértők is dolgoznak koncepciókon, hogy mire érdemes költeni az eurómilliárdokat.
A Tisza Párt egyik központi kampányígérete volt, hogy hazahozza az Orbán-kormány által le nem hívott, illetve befagyasztott uniós forrásokat, és azt az új kormány hasznosan költi el, korrupció nélkül. Ez a terv az Európai Unió nehézkes bürokráciája és a magyar-uniós kapcsolatok elhidegülése, illetve a Magyarország iránti bizalmatlanság miatt emberpróbáló feladat, amely soktényezős, sok ponton elbukhat, de nem lehetetlen. A leendő kormánypárt szakpolitikusai másfél éve dolgoznak ezen.
A lehívható források két csoportra oszthatók. Az egyik a koronavírus-járvány kezelésére felállított rendkívüli uniós alap, az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz), ami a szokásos keret másfélszerese. Ebből valamivel több mint 10 milliárd euró járna Magyarországnak, amiből 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig jóval olcsóbb hitel, mint amekkora kamatokat a magyar állam fizet. Két milliárd euró fejlesztési forrás korábban már elveszett. Az RFF-et idén mindenképpen le kell hívni, hiszen a program kifut, a pénz pedig az Európai Unió kasszájában marad. A források másik részét, az általános kohéziós támogatást 2029-ig lehet lehívni, ez szintén valamivel több mint 6 milliárd euró.
A következő határidő augusztus vége. A leendő kormánynak eddig el kell juttatnia az Európai Bizottsághoz egy tervet arról, hogy a pénzt mibe forgatnák, és teljesíteni kell az összes jogállamisági feltételt, amelyek elmaradása blokkolja a keretet és kohéziós támogatások egy részét.
A Tisza Párt erre szakosodott politikusai mellett számos kutatóintézet részt vesz a szakértői munkában. Többek közt a CliMates’ Alliance Szövetség – amely hat tanácsadó vállalat szakmai tömörülése – is javaslatokat dolgozott ki. A Szövetség arra is megoldást keres, hogy a 2026 augusztusában előre láthatólag elvesző egymilliárd eurót hogyan lehetne megmenteni.
Javaslatuk szerint Magyarország kezdeményezhetne egy olyan EU-szintű jogszabálymódosítást, amely a jogállamisági eljárás keretében elvesző, illetve az RRF-ben a tagállamok által le nem hívott forrásokat újra felhasználhatóvá tenné a közel-keleti háborúk miatt jelentkező energiaválság okozta kihívások kezelésére. Ez a fosszilis energiafelhasználás csökkentésére szolgálna, tehát egyúttal könnyítené az orosz energiahordozókról való leválást is. Mivel a forrásra érvényesek lennének az uniós jogállamisági elvárások, azok érvényesítésére garanciát kapna az Európai Unió. Ha aktiválnák a pénzösszeget, több mint ezer milliárd forintos keret válna felhasználhatóvá.
Miután a magyar gazdaság 2022 óta képtelen növekedési pályára állni, a csoport szakértői javaslatukban kitérnek az uniós pénzek felhasználására is (2025-ben a GDP 0,3%-a volt a növekedés, a beruházások pedig a 2022. negyedik negyedévi csúcsértékhez képest tavaly 24%-kal voltak kisebbek és még mindig nem érik el a 2022-es értéket).
Úgy látják, hogy a visszaszerzett EU-s források meghatározó részét a lakossági energetikai infrastruktúra korszerűsítésére kellene fordítani, mint például épületszigetelésekre, gépészeti korszerűsítésekre, megújulóenergia-beruházásokra. Azzal indokolják ezt, hogy ezeknek a fejlesztéseknek elég nagy része teljesíthető hazai alapanyagokkal és munkaerővel,és a nagy infrastrukturális beruházásoknál jóval gyorsabban megvalósíthatók. Így a lehető leghatékonyabb gazdaságösztönzők lennének. Ez a szakértői javaslat egybevág a Tisza Párt leendő gazdasági és energetikai minisztere által elmondottakkal, és összhangban áll az EU már meghirdetett céljaival is. Emiatt várhatóan számíthat az uniós döntéshozók támogatására, prognosztizálják a szerzők.
A Tisza Párt programjában részletesen nem magyarázta, hogy az uniós forrásokat hogyan akarja elkölteni, azt viszont leszögezte, hogy ezeket a pénzeket az egészségügy, a közlekedés, a gazdaság és az oktatás fejlesztésére, illetve a magyar vállalatok támogatására fordítja.
A szakmai javaslat hasonlít a leendő gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István által elmondottakra, és összhangban áll az EU már meghirdetett céljaival is. Emiatt az uniós döntéshozók várhatóan támogatóak lesznek, vélik a szakértők.