Párizstól Stuttgartig a városvezetések emberéletek megmentése érdekében fékeznék a sebességet. De lehet-e ez önmagában a kulcsa annak, hogy 2050-re ne történjenek halálos közúti szerencsétlenségek az utakon?
Azok az európai városok, ahol bizonyos területeken 30 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be, mintegy 75%-a számolt be a közúti halálesetek és sérülések számának csökkenéséről. Ezt az Eurocities felmérése támasztja alá, amely 19 európai ország 38 városát vizsgálta.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Milyen hatása volt a sebességkorlátozásoknak?
2025-ben körülbelül 19 400 haláleset történt az európai utakon, az elhunyt autósok és utasaik az összes haláleset 44%-át jelentették.
A legtöbb város prioritásként kezelte a sebességcsökkentést bizonyos övezetekben, például lakóövezetekben, történelmi városrészekben vagy iskolák környékén, míg a városok 57%-a jelezte: közúthálózatuk több mint felén jelenleg 50 km/h alatti sebességkorlátozás van. Ezeknek a városoknak több mint 90%-a jelentett valamilyen pozitív hatást rövid és középtávon.
A városok szerint csökkent a balesetek és a súlyos sérülések száma az összes közlekedő esetében, emellett a zajszennyezés is mérséklődött.
Annak ellenére, hogy többek szerint a 30 km/h-s sebességkorlátozás fokozott forgalmi torlódásokhoz és magasabb torlódási költségekhez vezet, a sebességkorlátozás összességében nem gyakorolt negatív hatást a torlódásokra, a forgalom nagyságára vagy az utazási időre. Ez a változás azonban ellenállásba ütközött: a városok közel fele számolt be politikai ellenállásról, míg több mint egyharmaduk a lakosok nemtetszésével szembesült.