Az iráni háború miatt fenyegető járatkimaradások közepette a vonatok alternatív utazási lehetőséget jelentenek. De hol a legolcsóbbak a jegyek Európában, és mely országokba könnyebb eljutni?
Az iráni háború által kiváltott olajválság miatt idén nyáron fennakadások fenyegetnek a repülőjáratokban, így sok nyaralni vágyó inkább a vonattal való utazást fontolgatja - vagy akár a kettő kombinációját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De vajon megéri-e? A Europe in Motion megvizsgálta a kontinens néhány útvonalán tapasztalható árkülönbségeket.
Konkrétan a legalacsonyabb árú és ésszerű hosszúságú közvetlen vonatokat kerestük - ami azt jelenti, hogy a legolcsóbb és a legdrágább lehetőség közötti időkülönbség nem haladja meg az egy órát utazásonként.
Emellett az indulási időnek lehetővé kell tennie, hogy az utasok a városból autó használata nélkül is elérjék az állomást, vagyis a tömegközlekedésnek működnie kell.
Vonat vagy repülőgép? Melyik a kényelmesebb hasonló útvonalakon?
A brit vonatok továbbra is szemet szúróan drágák. A London-Edinburgh útvonalon, amely jellemzően négy 4-4 és fél órás, a jegyek 153 euróba, azaz akár háromszor annyiba is kerülhetnek, mint egy egyórás és 20 perces fapados repülőút (53 euró) ugyanebben az időszakban.
A kilométerenkénti átlagár is nagyjából kétszerese a hasonló hosszúságú európai útvonalakénak.
A második helyen Olaszország áll, mégpedig a két legnagyobb városa, Róma és Milánó közötti útvonal alapján, amely általában háromórás utazás a nagysebességű vasúttal.
Itt a vonat- és repülőjegyek ára általában kiegyenlítődik, a repülőjegyek ára néha valamivel magasabb, mint a vonatoké (93 € és 127 €), különösen hétvégén.
A harmadik helyen álló Németországban az általában valamivel több mint négyórás Berlin-München útvonal kilométerenként 0,15 €.
Ha körülbelül egy hónappal előre foglalunk, a vonatok még mindig valamivel olcsóbbak, mint a repülőgépek (91 € és 137 €).
Azok számára, akik nem sietnek, Franciaország még kedvezőbbnek tűnik. A Párizs-Bordeaux útvonalon (körülbelül két óra 15 perc) kilométerenként 0,14 euróval számolhatunk - míg ugyanezen a hétvégén a repülőút legalább háromszor annyiba kerülhet.
Az árak más nagyobb útvonalakon is versenyképesnek tűnnek, például Párizs és Lyon vagy Párizs és Marseille között, köszönhetően a vasúthálózaton az olyan magánszolgáltatók erős versenyének, mint az Ouigo vagy a Trenitalia.
Az időzítés azonban nem mindegy. Az árak ingadozhatnak, és az előre történő foglalás nem mindig jelent olcsóbb árat. Ugyanaz a Párizs-Bordeaux útvonal három hónappal előre lefoglalva akár 50 euróval többe is kerülhet.
A Madrid-Barcelona (három óra és 15 perc) tűnik a legkedvezőbb ajánlatnak mind közül, mivel a kilométerenkénti ár mindössze 0,13 euró. Ha ugyanebben az időszakban repül, több mint kétszeres árat kell fizetnie.
Görögországban az észak-déli Szaloniki-Athén útvonalon is versenyképes árakkal találkozhatunk: az 500 km hosszú, alig több mint ötórás út 69 euróba kerül.
Mennyire egyszerű vonattal utazni és közlekedni Európában?
Aki arra kíváncsi, hogy mennyire hatékony vonattal közlekedni Európában, az az Eurostat legfrissebb, az európai közlekedésről szóló jelentéséből megtudhatja a választ - és igen, a vonattal való utazás viszonylag egyszerű.
A kontinensen a vasúti sűrűség: nagyjából 58 km vasút jut 1000 négyzetkilométerre.
Különösen egyszerű a közlekedés Svájcban, a Cseh Köztársaságban, Belgiumban, Németországban és Luxemburgban, az Európában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező európai országokban, ahol több mint 100 km vasút jut 100 000 négyzetkilométerre.
Németország is azon országok közé tartozik, ahol a hálózat az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben bővült, 1000 km² területre vetítve 6 km-rel.
Norvégia, Görögország és Finnország ezzel szemben az utolsó helyen áll, kevesebb mint 20 kilométerrel. Ezért talán nem meglepő, hogy Görögország az az uniós ország, ahol az emberek a legkevesebbet utaznak vonattal, évente mindössze 70 km-t.
Mely európai polgárok használják a legtöbbet a vonatot?
Az EU-ban a forgalom 95%-a belföldi vasútvonalakon zajlik.
A vasúthálózat lüktető szíve a közép-nyugati tengelyen helyezkedik el, mivel az Eurostat adatai szerint az osztrák, a magyar és a francia utasok teszik meg a legtöbb kilométert, 1400 és 1500 között.
Egy átlagos uniós polgár évente körülbelül 1000 km-t utazik. Az összesen megtett kilométerek száma eléri a 443 milliárdot. Ha ezt a távolságot az űrben tennénk meg, akkor 500 oda-vissza utat tehetnénk meg a Föld és a Jupiter között.
Az Egyesült Királyság adatai nem szerepelnek az Eurostat jelentésében, de az átlag nagyon hasonló az uniós adatokhoz. Mindazonáltal az Office of Rail and Road 2025 adatai szerint az ottani vasúti forgalom leginkább Londonra és a délkeleti országrészre koncentrálódik.