Az iráni háború a következő generációs haditechnika tesztpályájává vált. A mesterséges intelligencia, a drónrajok és a precíziós rendszerek döntik el a konfliktusokat. A technológia ma már a csatatér egyik legfontosabb szereplője.
Növekvő sebezhetőségével szembenézve az Európai Unió fokozni kívánja erőfeszítéseit, hogy lépést tartson a haditechnológia fejlődésével. Brüsszel a kutatólaboratóriumokból a valós világba való átmenet felgyorsítását szorgalmazza, gyorsabb és rugalmasabb innovációt követelve a biztonsági fenyegetések új korszakával való szembenézés érdekében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legújabb javaslat, az agilis és gyors védelmi innovációs program (AGILE) 115 millió eurót fektetne be olyan, a védelmi ipart felforgató technológiákba, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a drónok. Elfogadása esetén a program egyértelmű szakítást jelentene az EU lassú védelmi finanszírozási modelljével, mivel ez a program a gyorsaságot, a kockázatvállalást és az új technológiák gyors bevezetését helyezné előtérbe.
Az EU korábban forrásokat csoportosított át az Európai Védelmi Alapba, valamint a biztonságos kommunikációra és a Föld-megfigyelés műholdas rendszereire. Ezek az erőfeszítések azonban nem jártak sikerrel, mivel túl lassúnak és a modern hadviselés követelményeihez képest túl merevnek bizonyultak.
Mi az az AGILE?
Az Európai Bizottság által 2026 márciusában előterjesztett AGILE egy olyan gyorsított finanszírozási eszköz, amely a védelmi technológiákat a meglévő uniós programoknál sokkal gyorsabban juttatja el a fejlesztéstől a bevezetésig.
A program jelenlegi formája szerint olyan projekteket fog finanszírozni, amelyek már viszonylag előrehaladott állapotban vannak, és a fegyveres erők egy-három éven belül megkezdhetik a tesztelésüket. Ilyenek például a katonai döntéshozatalt, a helyzetfelismerést vagy az autonóm rendszereket szolgáló, küldetésvezérelt mesterségesintelligencia-rendszerek, vagy a kvantumszámítást érintő projektek.
Az AGILE támogatni fogja továbbá a fejlett robotikával és drónokkal foglalkozó projekteket is. A program rövidebb pályázati és értékelési határidőket vezet be: a finanszírozási döntések meghozatala nem éveken, hanem hónapokon belül várható.
A hagyományos uniós programokkal ellentétben az AGILE lehetővé teszi, hogy egyetlen vállalat is pályázhasson, így nem kell nagy multinacionális konzorciumokat alkotni. A finanszírozás a költségek akár 100%-át is fedezheti, ami csökkenti a vállalatok pénzügyi kockázatát. Az AGILE lehetővé teszi a visszamenőleges hatályú finanszírozást is, ami azt jelenti, hogy a vállalatok a már elvégzett munkák után is visszatérítést kaphatnak.
Az AGILE a kezdeti, kísérleti szakaszban várhatóan legalább 115 millió eurót biztosít mintegy 20-30 projektre. Az egyes projektek várhatóan 1 millió és 5 millió euró közötti összeget kapnak, a projekt terjedelmétől és érettségétől függően. A finanszírozás közvetlenül az EU költségvetéséből származik majd.
Az elsődleges célcsoportok a kettős felhasználású vagy védelmi technológiákkal foglalkozó induló vállalkozások, kkv-k és nagyvállalatok. Ezek a vállalatok gyorsabb finanszírozási ciklusokat, kevesebb adminisztratív terhet és világosabb utat kapnak a termék piacra jutásától.
A nagyobb védelmi vállalatok azonban közvetett módon is részesülhetnek az előnyökből, azáltal, hogy ezeket az innovációkat beépítik saját rendszereikbe, vagy kisebb cégekkel lépnek partnerségre. Eközben az uniós tagállamok fegyveres erői várhatóan hamarabb jutnak hozzá az új képességekhez, ami javítja a műveleti készenlétet.
Az uniós polgárok számára a hatás közvetett: a program nagyobb biztonságot, nagyobb technológiai szuverenitást és új gazdasági lehetőségeket jelent a csúcstechnológiai ágazatokban, például a mesterséges intelligencia, a robotika és az űrkutatás területén.
Az AGILE hivatalos elindításához az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása is szükséges még. Ha ezek a testületek elfogadják a tervezetet, az első pályázati felhívások várhatóan 2027 körül indulnak, a támogatott projektek pedig nem sokkal később.
Az AGILE olyan korábbi kezdeményezésekhez csatlakozik, mint az Európai Védelmi Alap és az EU védelmi innovációs rendszere. Ezek a programok a tagállamok közötti kutatások és együttműködési projektek finanszírozását segítették, azonban nagyrészt a hosszú távú fejlesztésekre és a nagy konzorciumokra összpontosítottak, és kritika érte őket amiatt, hogy túl lassúak és bonyolultak a gyors, nagy kockázatú innováció támogatásához.
Sürgős szükség van az agilis kkv-kra
A technológiai változások sebessége és az EU védelmi rendszereinek üteme között nincs összhang. Az Irán és az USA közötti háborúban például az alacsony költségű drónokat hetek alatt újratervezik és újra bevetik. Eközben a mesterséges intelligencia által vezérelt célzási és kibereszközök folyamatosan frissülnek a harctéren (mint például az iráni drónrajok a kuvaiti nemzetközi repülőtéren, vagy az USA mesterséges intelligenciára összpontosító "Project Maven").
Ezzel szemben a hagyományos európai beszerzési és finanszírozási folyamatok több évet is igénybe vehetnek a jóváhagyástól a telepítésig. Ez egy olyan szakadékot teremt, ahol a technológiák már léteznek, de még nem érkeznek meg időben ahhoz, hogy operatív szempontból relevánsak legyenek.
Az ilyen innovációk közül sok az induló vállalkozásoktól és kkv-kból származik, amelyeknek gyakran nincsenek meg az erőforrásaik vagy adminisztratív kapacitásuk ahhoz, hogy eligazodjanak a bonyolult uniós finanszírozási rendszerekben. Ennek eredményeképpen a megoldások elakadnak, máshol kerülnek kereskedelmi forgalomba, vagy egyáltalán nem jutnak el a védelmi felhasználókhoz.
Elhúztak a riválisok az európai katonai drón mellett
Az egyik ilyen eset az Eurodrone (MALE RPAS) projekt volt, amely Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország közös erőfeszítése. Az eredetileg 2014-ben tervezett, két turbólégcsavaros, közepes magasságú, nagy hatótávolságú drónnal a tervezők eredetileg forradalmasítani akarták az ágazatot. Azonban olyan sok késedelemmel kellett szembenéznie a projektnek, hogy a mostani tervek szerint csak 2031-től lesz használható a drón.
A francia légi- és űrhadsereg vezérkari főnöke nemrégiben úgy jellemezte a projektet, hogy "a tegnap drónja, amelyet holnap kaphatunk meg". Ezt követően Franciaország hivatalosan értesítette partnereit arról a szándékáról, hogy 2025 októberében kivonul a programból.
E késedelmek miatt az európai nemzeteknek az amerikai MQ-9 Reaperekre és az izraeli Heronokra kell támaszkodniuk, és továbbra is elavult technológiáktól függnek, miközben az ellenfelek gyorsabb innovációs ciklusokkal haladnak előre. Ez lehetővé teszi, hogy más globális hatalmak, például Kína és az Egyesült Államok, meghatározzák a tempót a kulcsfontosságú területeken, beleértve a mesterséges intelligenciát, a kibernetikát és az autonóm rendszereket.
Hogyan ösztönözte eddig az EU a védelmi innovációt?
A ReArm Europe és az uniós védelmi ipar átalakításának ütemterve a blokk 2025-ös zászlóshajói a védelmi innováció és az autonómia 2030-ig történő megvalósítása felé. Több mint 800 milliárd euróval gyorsítják fel a piacra jutás idejét, ösztönzik a méretnövelést, és új védelmi innovátorokat tesznek képessé a határok nélküli, rugalmasabban reagáló uniós védelmi piac létrehozására.
Az Európai Védelmi Alap (EFA) az EU elsődleges innovációs terve. A 2021-2027 közötti időszakban 7,3 milliárd euróval támogatja a vállalkozásokat, hogy azok új védelmi technológiákat fejlesszenek ki. A védelmi képességek kutatására és fejlesztésére (K+F) 2,7 milliárd eurót, míg a készségfejlesztésre 5,3 milliárd eurót különítettek el.
A támogatások olyan kritikus jövőbeli katonai területeket céloznak meg, mint a mesterséges intelligencia, a kibernetika, az űrvédelem és a drónrendszerek. A Bizottság 2026-ra 1 milliárd eurót mozgósított a konkrét védelmi eszközökkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre: endo-atmoszférikus elfogórakétákat, harckocsikat és félautonóm hajókat fejlesztenek.
2026 és 2027 között az európai védelmi ipari program (EDIP) 1,5 milliárd eurót különít el a tagállamok védelmi beszerzési együttműködésére, a gyártási képességekre és a gyártási hiányosságok pótlására. Az EDIP további 300 millió euróval támogatja Ukrajna védelmi iparát is.
A védelmi tőkefinanszírozási eszköz (DEF) 500 millió eurót juttat a védelmi innovációkat fejlesztő európai vállalatokba befektető magánalapok ökoszisztémájába. Az eszköz a kockázati tőkét, a magántőkealapokat és a magánadósság-alapokat célozza meg.
A 2025-ös európai biztonsági fellépés (SAFE) 150 milliárd eurónyi hitelt mozgósít a tagállamok védelmi felkészültségének fokozása érdekében. A terv a közös beszerzési képesség növelésével a tagállami katonai támaszpontok átmeneti, sürgősségi pénzügyi támogatásaként is szolgál.
Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) az Európai Védelmi Innovációs Központon (HEDI) keresztül támogatja a Bizottság céljait. A központ a védelmi innovációt a laboratóriumból a terepre ülteti át, felgyorsítva a tagállamok közötti együttműködést.
A beruházások növekednek, de az EU még mindig lemaradásban van
A tagállamok védelmi célú K+F-je a 2023 óta jelentősen emelkedett, és elérte a 13 milliárd eurót. Az EDA folyamatban lévő becslései szerint 2025-ben további 4 milliárd euróval nőttek a beruházások.
Hasonlóképpen, a védelmi célú kutatási és technológiai (K+T) beruházások 2024-ben elérték az 5 milliárd eurót, szemben a 2023-as 3 milliárd euróval.
Az EU Bizottság legfrissebb adatai azt mutatják, hogy 2021 és 2024 között az EFA évente átlagosan mintegy 60 védelmi kutatás-fejlesztési projektet finanszírozott, 2024-ben pedig 62 projektet, ami rekordnak számít.
Az alap kulcsfontosságú védelmi területeket lefedő kategóriái közül 2021 óta az "Innováció és kkv-k" nevezetű kapta a legtöbb befektetést. A legnagyobb védelmi piacokkal rendelkező tagállamok domináltak az EFA-projektekben.
A vezető európai kutatóintézetek, egyetemek, kormányzati szervek és a nagy nemzeti védelmi iparágak részesültek a legtöbbet az EFA-beruházásokból. Franciaország 167 támogatható szervezettel állt az élen, amelyet 144 német, 139 olasz és 130 spanyol szervezet követett. Szlovákia és Horvátország csak 9 szervezetet regisztrált. Franciaország, Spanyolország, Görögország és Olaszország koordinálta a legtöbb projektet.
A tagállamok védelmi célú K+F tevékenységében tapasztalható növekvő tendencia ellenére az USA és Kína még mindig megelőzi Európát.
A kutatás, fejlesztés, tesztelés és értékelés (K+F+E) az USA védelmi költségvetésének 16%-át teszi ki, míg az EU-ban ez az arány 4%. 2024-ben az USA K+F+I kiadásai elérték a 138 milliárd eurót. 2023 és 2024 között Kína becsült védelmi K+F-kiadásai elérték a 44 milliárd dollárt, a hangsúlyt a mesterséges intelligenciára, a hiperszonikus technológiára és a kvantumtechnológiára helyezték.