Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Koronavírus: Magyarország egy brüsszeli bíróságon néz szembe a vakcinagyártókkal

AP
AP Szerzői jogok  Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Szerzői jogok Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Tamas Fencsik
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

A Pfizer és a BioNTech szerint Magyarország, Románia és Lengyelország több milliárd euróval tartoznak nekik.

Lengyelország, Magyarország és Románia jogi képviselői a következő három hét folyamán megjelennek egy brüsszeli bíróság előtt, hogy lehetőség szerint lezárják azt a régóta fennálló vitát, mely az Európai Unió egyik legnagyobb közbeszerzési megállapodása keretében lebonyolított, több milliárd euró értékű koronavírus elleni vakcinamegrendelések miatt alakult ki. A brüsszeli bíróság szóvivője közölte, hogy a tárgyalások ütemterve szerint az amerikai Pfizer és a német BioNTech (innentől Pfizer-BioNTech) Lengyelország és Románia elleni ügyében ítélet, a Magyarország elleni ügyben pedig tárgyalás várható. A 2023-ban indított jogi keresetben azzal vádolják a három országot, hogy nem tartották be a világjárvány csúcspontján vállalt oltóanyag-vásárlási kötelezettségeiket.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Bírósági közlés szerint Magyarország április 16-án néz szembe a Pfizer-BioNTech jogi csapatával, de hazánk esetében még nem világos, hogy mikor születik végleges ítélet – az viszont biztos, hogy a lengyelek és románok elleni döntés precedensértékű lehet.

Az Euractiv megjegyzi: nemcsak a több milliárd eurónyi kifizetetlen oltóanyag kérdéséről van szó, hanem Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által tárgyalt közös beszerzési eljárás hitelességéről is.

2021-ben az Európai Bizottság megállapodott a Pfizer-BioNTech-kel a Comirnaty néven ismert COVID-19 elleni vakcina vásárlásáról: egyes uniós országok a megállapodás szerint, mások pedig magánúton adtak le a megrendeléseiket a Pfizer-BioNTech felé. Szakértők szerint a bizottsági megállapodás nem volt átlátható, de jogilag kötelező érvényű kötelezettségeket szabott a tagállamok számára, hogy fizessenek az oltásokért még akkor is, ha a világjárvány okozta igények csökkennek – ennek eredményeként pedig több millió adag vakcinát dobtak a kukába. A Bizottság azt mondja, hogy a megállapodás 2021 májusi aláírásakor még nem látszott a világjárvány vége, és hogy minden ország maga dönthetett a beszerzésekről, tehát volt ideje felmérni, hogy mennyi oltóanyagra van szüksége.

A bírósági dokumentumok szerint Magyarország 2021-ben körülbelül 2 millió adag oltóanyagot rendelt, darabonként circa 19,5 euróért, majd 2022-ben további megrendeléseket teljesített, de később az orosz invázió gazdasági és társadalmi hatásai miatt megpróbálta késleltetni a szállításokat, és megtagadta a fizetést. A Pfizer-BioNTech a dokumentumok szerint körülbelül 60 millió eurót követel kamatokkal együtt, és azzal érvel, hogy a szerződés kötelező érvényű.

Lengyelország 2022 áprilisában az ukrajnai háború miatt kialakult váratlan helyzetre és a túl magas hazai készletekre, egyben a kereslet csökkenésére hivatkozva állítatta le a vakcinaszállításokat, de a Pfizer így is közel 1,4 milliárd eurós kifizetést követel, plusz 60 millió eurónyi kamatot. Ami Romániát illeti: Bukarest korábban úgy döntött, hogy leállítja a hozzávetőlegesen 28 millió, körülbelül 615 millió euró értékű, de már feleslegesnek vélt oltóanyag szállítását és kifizetését, de Románia jogi képviselői nem taglalták ezeknek az okát.

Alexandru Stanescu és Irina Vasile, a Romániát képviselő ügyvédek azt mondták az Euractivnak, hogy a Bizottság által tárgyalt megállapodásokat „az alkalmazandó szerződési jog és az uniós jog szemszögéből kell vizsgálni”, és hozzátették, hogy az ilyen esetek tükrözik „a Pfizer szélesebb körű kampányát, melynek célja, hogy nyomást gyakoroljon az uniós országokra a COVID-oltási szerződések teljesítése érdekében még úgy is, hogy a közegészségügyi szükségletek a járvány idején drasztikusan megváltoztak."

A Pfizer szóvivője azt mondta, hogy szeretnék a kötelezettségvállalások betartására kötelezni a tagállamokat, hiszen a Pfizer maga is kötelezettségvállalásokat tett a megfelelő mennyiségű európai termelés és sok más mellett is. A vállalat közölte, hogy „rendkívüli rugalmasságot és folyamatos elkötelezettséget mutattak a tagállamok helyzete iránt."

Az Euractiv kereste a magyar, a román és a lengyel kormányt is az üggyel kapcsolatban, de egyik sem válaszolt a kérdéseikre.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

A Pfizergate miatt megbuktatná az Európai Bizottságot a jobboldal az EP-ben

Pfizergate: a Bizottság az átláthatóság győzelmeként üdvözölte a bíróság ítéletét

A Pfizergate árnyékában tette globális szereplővé Európát – Ursula von der Leyen portréja