Ursula von der Leyen újrázását egy meglepően rövid ideig tartó, második uniós csúcson minden tagország vezetője támogatta – Orbán Viktor kivételével. A bizottsági elnöknek azonban újraválasztásához az EP-képviselők többségének a bizalmát is el kell nyernie.
Jó döntés volt Ursula von der Leyen támogatása – idézte a magyar közszolgálati médium Orbánt Viktort. A miniszterelnök úgy jellemezte az Európai Bizottság elnökét, hogy egy komoly tapasztalatokkal rendelkező és bátor gondolkodású hölgy, aki érti azt, ami Közép-Európában történik, és érti azt, ami fontos a magyaroknak.
Hogy félreértés ne essék: ezek a megállapítások nem most hangoztak el, hanem 2019-ben, amikor Manfred Weber néppárti jelölt kiejtése után váratlanul az addigi német védelmi miniszter neve került elő a varázskalapból. Ursula von der Leyen tapasztalatlannak nem volt mondható: Angela Merkel kormányának leghosszabban szolgáló minisztere volt 2005 és 2019 között a családügyi, a munkaügyi, majd a védelmi tárca élén.
Orbán Viktor évekig kézcsókkal hízelgett neki.
Most, öt év elteltével, a magyar kormányfő volt az uniós tagországok egyetlen vezetője, aki a csúcsértekezlet második fordulójában nem támogatta Ursula von der Leyen újrázását.
A kampányt már a tavasz derekán – az EP- és önkormányzati választások előtt – elindították ellene: von der Leyen volt a főgonosz, a háború megtestesítője.
Természetesen nem ő vette rá az orosz elnököt, hogy szállja meg Ukrajnát, de egyszerűbb volt egyetlen vészjósló szóba sűríteni az iránta érzett gyűlöletet, mintsem arra hivatkozni, hogy a hetes cikkely megsértése és jogállamisági viták miatt Brüsszel nem teljesen, de alaposan elzárta a pénzcsapokat Magyarország elől.
Már most eldőlt, hogy a bizottsági elnök az előzetes tervek ellenére július elején mégsem látogat Budapestre annak ellenére, hogy július 1-jétől Magyarország veszi át az uniós elnöki tisztségét.
A felek „időpontegyeztetési” problémákra hivatkoznak.
A kis rózsaszál
Pedig Ursula von der Leyent Wunderfraunak, „igazi csodanőnek” nevezte a kormányközeli bulvársajtó öt éve. „Példás családi életet él” – ezzel arra utaltak, hogy Ursula von der Leyen hét gyermeket nevelt fel, és maga is nagycsaládból származik, hisz szüleinek hat gyermeke született. Der Albrechts – így hívták őket, amikor zenei tehetségüket televíziós műsorokban villantották fel a hatvanas években.
A papa, Ernst Albrecht az egyik első brüsszeli „bürokrata” volt, aki a hatvanas évek végén már a versenyjogi hivatalt vezette, később pedig Alsó-Szászország kormányának élén állt.
A harmadik gyermek, Ursula szinte az anyatejjel szívta magába Európát: fővárosának, Brüsszelnek a déli negyedében, Ixelles-ben született 1958-ban, ahol 13 éves koráig az Európai Iskola tanulója volt.
Gyermekkora óta Röschen, a kis rózsaszál volt a beceneve.
Hannoverbe költöztek vissza, ő pedig a göttingeni egyetemen közgazdaságot kezdett tanulni, politikus apja azonban attól tartva, hogy a rettegett Baader–Meinhof vezette Vörös Hadsereg Frakció elrabolja lányát, Ursulát Londonba menekítette. A Scotland Yard Rose Ladson fedőnéven óvta biztonságát, amíg a London School of Economics hallgatója volt. „Akkoriban inkább az életet élveztem, mintsem tanultam” – ismerte el utóbb a Zeitnek.
Németországba 1979-ben tért végleg haza, és végül az orvosi egyetemet fejezte be, nőgyógyász lett. Hat évig praktizált, 1991-ben pedig disszertációját is megvédte. Később plágiummal gyanúsították, amit 2016-ban lezárt vizsgálatában a Hannoveri Egyetem is megállapított, a szándékosságot azonban nem találták megalapozottnak, így Ursula von der Leyen megtarthatta doktori titulusát.
A kémia
Az ikrek megszületése után Ursula von der Leyen háziasszonyként élt a kaliforniai Stanfordban, amelynek előkelő egyetemén férje, a kékvérű Heiko von der Leyen volt oktató. Négy év elteltével, 1996-ban költöztek vissza Németországba, ahol Ursula a CDU színeiben kezdett politizálni.
„Túl tökéletes a megjelenése” – ezt rótták fel kritikusai. Akkoriban a politikusoktól azt várták el, hogy a helyi tűzoltóságokban és sörkertekben barátkozzanak választóikkal, ehelyett von der Leyen díjlovaglásban mérettette meg magát.
„A hétköznapi emberek nem tudtak vele azonosulni” – jegyezte meg életrajzírója. A terepszínű sátorban heverő Bundeswehr-katonák mellett olyan ruhában pózolt, mintha akkor érkezett volna egy előkelő country clubból. „Nulla volt a kémiája a katonákkal” – kesergett egy tiszt. A minisztert nagyon zárkózottnak, magának valónak tartották.
Néhány évvel később, 2019-ben teljesen esélytelennek tartották, hogy sokéves tapasztalata ellenére ő legyen Merkel utódja, amiben nem kis szerepet játszott, hogy kissé balra húzott, így párttársaival sem tudott szoros szövetséget kialakítani.
Az ukrán csatlakozás
Az Európai Bizottság elnökeként – a Financial Times szerint – erős uniót kovácsolt össze. Stratégiája ebben különbözik a leginkább Orbántól. Ursula von der Leyen Egyesült Európai Államokban gondolkozik, a magyar miniszterelnök pedig nemzetállamokban.
Ukrajna jövője akkor kezdte el foglalkoztatni, amikor a háború első heteiben a megtámadott ország egyik legborzalmasabb kegyetlenkedésének a helyszínére, a Kijev melletti Bucsába látogatott.
Az ártatlan emberek elleni erőszak sokkolta. Orvosként látott már holttesteket, a Putyin jóváhagyásával elszabadult brutalitás azonban gondolkodásra késztette. Oroszország nemcsak Ukrajna, hanem azon értékek ellen harcol, amelyeken tágabb értelemben „mindannyian osztozunk” – utalt von der Leyen Európára, és leszögezte: Ukrajna közép- és hosszú távon geopolitikai értelemben „hozzánk tartozik”.
Az ukrán uniós tagság melletti kiállása több uniós fővárosban megkongatta a vészharangot. A politikusok óvakodnak attól, hogy Kijevet hiú reményekkel áltassák, és ezzel párhuzamosan az európai közvéleményt sem készítik fel a háború sújtotta ország befogadásának tetemes költségeire.
Az aszkéta
Az apró termetű nő minden előzetes várakozás ellenére határozottabb globális szereplővé formálta át az Európai Uniót: kiterjesztette a hatásköreit; a járványra válaszul nagyszabású közös, ezáltal kedvezményes, 800 milliárd eurós hitelfelvételt eszközölt ki (amely elől Magyarország először elzárkózott, aztán mégis kért egy szeletet belőle); elfogadtatott egy ambiciózus, de vitatott karboncsökkentési menetrendet; szankciókkal sújtotta a háborút kirobbantó Oroszországot; közös, ezáltal jutányosabb beszerzési terveket kovácsolt.
– ismerte el még Philippe Lamberts is, a politikai riválisának tekinthető Zöldek szóvivője az EP-ben.
Egy maratoni uniós csúcs után, Emmanuel Macron egyetértésével született meg a háttéralku, amely von der Leyen a bizottsági elnöki tisztségre röpítette. Az Európai Parlamentben végül 383-an támogatták, 327-en ellenezték, 22-en pedig tartózkodtak a szavazástól.
A nagyjából harmincötezer embert foglalkoztató bizottsági elnök hivatala a Berlaymont-palota 13. emeletén helyezkedik el, Ursula von der Leyen pedig közvetlenül mellette, egy átalakított, húsz négyzetméteres, ablak nélküli lakásban tölti az éjszakákat, ha hosszúra nyúlik a munkanapja.
Elődjétől, a luxemburgi bonvivántól, a finom borok kedvelőjétől, Jean-Claude Junckertől eltérően a félelmetes munkabírásáról ismert, vegetáriánus von der Leyen szinte aszkétikus életet él.
Köztudottan sokat kocog, legalábbis amikor teheti – például az autómentes napon Brüsszelben, 2020. szeptember 20-án. Orvosként pontosan ismeri a mens sana in corpore sano, az ép testben ép lélek előnyeit.
A Pfizergate
A járvány idején a vakcinabeszerzés megtépázta von der Leyen hírnevét. Az Európai Bizottság elnöke személyesen tárgyalt Albert Bourlával, a Pfizer gyógyszeripari óriáscég vezérigazgatójával 900 millió adag covid-védőoltás beszerzéséről – írta a New York Times.
Ezzel a mennyiséggel minden, az EU-ban élő felnőttet háromszor lehetett volna beoltani.
Az amerikai lap kiderítette, hogy a beszerzés során Ursula von der Leyen és Albert Bourla többször is személyes sms-üzeneteket váltott. A bizottság ugyan ezt elismerte, az üzenetek tartalmát azonban soha nem hozták nyilvánosságra arra hivatkozva, hogy nem találják őket.
„A vakcinagyártók milliárdos nyereségre tettek szert” – figyelmeztetett az EP-vizsgálóbizottságának belga elnöke. Kathleen Van Brempt közölte: nem ellenzi a profitot, ha az üzlet átlátható, világos és szabályos. Szerinte nem volt az.
A vakcinabeszerzést shit shownak, kaotikusnak és ellentmondásosnak nevezte még Olaf Scholz német kancellár is, ennek ellenére a botrány elcsitult.
A megalázás
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – leegyszerűsítve: az EU miniszterelnöke – és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – leegyszerűsítve: az EU államfője – 2021-ben Recep Tayyip Erdoğan török elnök vendégei voltak Ankarában.
Kattogtak a vakuk, miközben a vendéglátó bevezette őket a pazar terembe.
Hellyel kínálta, de csak az egyiket. Összesen két karosszék volt csak bekészítve, így csak a két férfi foglalt helyet, miközben a hölgy, Ursula von der Leyen kényszeredetten ácsorgott egy ideig, aztán leült egy távolabbi kanapéra.
Nem fogta magát vissza, amikor napokkal később az EP-képviselőkhöz fordult.
„Az Európai Bizottság elnökeként jártam Törökországban, és arra számítottam, hogy rangomnak megfelelő módon fogadnak, de nem ez történt” – jelentette ki Strasbourgban.
„Nem találok semmilyen magyarázatot a bánásmódra, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy mindez azért történt, mert nő vagyok” – mondta Ursula von der Leyen.
Utóbb a Twitteren is megjegyezte: törökországi látogatása igazolta, egy nőnek milyen viszontagságokon kell átesnie, hogy egyenlő félként kezeljék.
Kapcsolata Charles Michellel teljesen elhidegült, de nemcsak ezért.
A transzatlanti kapcsolat
Sok európai ország, köztük Franciaország és Németország 2021 végén kétkedéssel fogadta az amerikai figyelmeztetést, hogy Oroszország újra Ukrajna lerohanására készül.
A válasz – a potenciális szankciók megtervezése – azonban szorosabbra fűzte Ursula von der Leyen és Joe Biden kapcsolatát.
A transzatlanti együttműködés példátlanul megerősítette az Európai Bizottság státuszát.
„Biden mélyen megérti Európát, és fordítva, én mélyen megértem az Egyesült Államokat, egyszóval tökéletes az összhang” – értékelte az együttműködést von der Leyen.
A kapcsolat jövője a novemberi amerikai elnökválasztáson fog eldőlni, meg persze azon, hogy Ursula von der Leyen újraválasztását elegendő jelölt fogja-e támogatni az Európai Parlamentben.
Ettől függetlenül, Jacques Delors óta már most a legbefolyásosabb bizottsági elnöknek tartja Peter Ludlow, az EU történésze és elemzője.
Ursula von der Leyennek azonban az utolsó akadályt is át kell ugornia ahhoz, hogy újra ő legyen az Európai Bizottság elnöke: a 720 tagú Európai Parlamentben legkevesebb 361 szavazatot kell szereznie.
Az összetételből ítélve ez nem tűnik nehéz feladatnak. A Néppártnak, a liberálisoknak, valamint a szocialisták és demokraták szövetségének 390 képviselője van. Von der Leyen törleszkedése a jobboldalhoz azonban ezek közül a képviselők közül néhányakat elriaszthat, így megfigyelők szerint már egy kis arányú lemorzsolódás és tartózkodás is ronthatja megválasztásának esélyeit.