Az uniós bíróság elítélte a Bizottságot azért, hogy nem adta ki von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója között zajlott levelezés szövegét. A bírák szerint az EB eljárása aláássa a közbizalmat és az elszámoltathatóságot, és nagyobb átláthatóságot követelnek a döntéshozatalban.
HIRDETÉS
Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke elítélte az Európai Bizottság átláthatóságának hiányát a Covid-19 világjárvány idején, a vakcinákról folytatott tárgyalások során.
A bírák kifogásolták azt, hogy a Bizottság nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az elnök és a Pfizer vezetője között váltott szöveges üzeneteket.
Az Ursula von der Leyen és a gyógyszeripari óriás vezetője közötti levelezés a közel 2 milliárd adag (1,8 milliárd) oltóanyag beszerzéséről szóló tárgyalások ideje alatt bonyolódott le.
A Bizottság fenntartja, hogy nem rendelkezik ezekkel a szöveges üzenetekkel, és hogy azok tartalma lényegtelen volt - ami nem túl meggyőző érvelés.
'Még mindig nem világos, hogy miért gondolták úgy, hogy ez az üzenet nem tartalmaz fontos információkat. Ezt tisztázni kell. És bizonyos értelemben azt is láthatjuk, hogy általában nagy a titkolózás a téma körül. Még mindig nem tudjuk, még mindig nem világos, hogy az üzeneteket törölték-e, ahogyan a bíróság feltételezi, szándékosan törölték-e vagy véletlenül? Mi történt? Véleményünk szerint a szöveges üzeneteknek eleve szerepelniük kellene" – véli Shari Hinds, a Transparency International EU szakpolitikai referense.
A Számvevőszék bírálta a Bizottságot, amiért nem szolgáltatott hiteles bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy miért nem tudta a New York Times újságírójának kérésére rendelkezésre bocsátani ezeket a szöveges üzeneteket.
Emellett a bírák úgy vélik, hogy az intézmény nem tudta egyértelműen meghatározni, hogy ezeket a szöveges üzeneteket törölték-e vagy sem. A Bizottság továbbra sem tisztázta ezt a kérdést.
'Nem állítottam, hogy bármilyen üzenetet töröltek volna. Azt mondtam, hogy mint minden dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelem esetében, először is ellenőrizzük, hogy vannak-e olyan nyilvántartott dokumentumok, amelyek a kérelem tárgyát képezik. Ezt megtettük, és nem találtunk semmit" – közölte Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője.
A Bizottság úgy véli, hogy az ítélet nem az iratok nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárást kérdőjelezi meg, hanem a magyarázat hiányát. Ezt a bírósági döntést úgy értelmezi, hogy a jövőben hatékonyabban kell érvelnie.