Az Európai Bizottság 2027-ig több mint 43 milliárd eurót fordít a lakhatási válság megoldására, mert az Európa-szerte patthelyzetre került. Hogy minél többet megtudjon az uniós döntéshozók terveiről, kérdezze meg az Euronews AI-chatbotját!
Az Európai Bizottság 2027-ig több mint 43 milliárd eurót szán a lakhatási válság megoldására, hiszen az Európa-szerte komoly válságban van
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lakásárak 2015-höz képest 60,5%-kal, a bérleti díjak 28,8%-kal emelkedtek. A lakástulajdon aránya 2024-ben 68% volt, a 2023-as 60%, és a 2020-as 70% után. Jelenleg Luxemburgban a legmagasabb a lakások négyzetméterenkénti ára: ez 8 000–9 000 euró között mozog. A havi lakbér Budapesten 800 euró körüli, Ámszterdamban 2 500 euró magasságában van. Minden más európai országban a kettő között.
Az európai nagyvárosi lakosok átlagosan jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatásra, miközben minden tizedik ember képtelen időben kifizetni a lakbért. Az alacsonyabb jövedelmű városokban, például Barcelonában és Rómában a nettó 1 900 eurós fizetésből átlagosan 1 300 euró megy el lakbérre.
Ma a 25–35 évesek 30%-a még a szüleivel él, ami rontja a munkavállalási esélyeket és késlelteti az önálló háztartás alapítását. A szakértők szerint ennek az oka az, hogy a lakások pénzügyi befektetési eszközzé váltak, és hogy elterjedt a rövid távú lakáskiadás.
Az EU tavaly elindította az első európai megfizethető lakhatási tervét. A kulcsintézkedések 2026-tól lépnek életbe; céljuk a kínálat bővítése, a beruházások ösztönzése és a rövid távú bérbeadások visszaszorítása. Emellett idén először rendeznek az uniós állam- és kormányfők lakhatási csúcstalálkozót, hogy összehangolt megoldásokat dolgozzanak ki uniós szinten.
Kíváncsi rá, hogy önnek mit hozhat az EU megfizethető lakhatási terve? Kérdezze az Euronews mesterséges intelligenciával támogatott chatbotját!