A lakásárak és bérleti díjak évtizedes emelkedése az egész EU-ban megterheli a háztartások költségvetését, zsúfoltságot teremt, átalakítja az életmódot és a karrierlehetőségeket.
2010 óta átlagosan 55,4 százalékkal nőttek a lakásárak, a bérleti díjak pedig 26,7 százalékkal emelkedtek Európában. A drágulás mértéke számos társadalmi csoport esetében meghaladja a jövedelmek növekedését.
Az Európai Bizottság szerint a lakások túlárazottak. A blokkon belül Portugália vezet: ott a piaci értékük körülbelül 25 százalékkal haladta meg valós értéküket tavaly év végén. Ez különösen a fiatalokat, ezen belül is leginkább a 18 és 29 év közöttieket érinti rosszul, a felmérések szerint ők nagyobb valószínűséggel kerülnek hátralékba a lakás és a közüzemi szolgáltatások fizetésével, mint az idősebbek - derül ki az Eurofound, az élet- és munkakörülmények javításával foglalkozó alapítvány friss jelentéséből.
Ennek leginkább az az oka, hogy többségük kevesebbet keres, mint az idősebbek, így jövedelmük nagyobb része megy el a lakhatásra, így hosszan nem tudnak lépést tartani a drágulással. A fiatalok erőteljesebb érintettségéhez az is hozzájárul, hogy rendszerint a városokban keresnek lakást, hiszen ott van a legtöbb munkalehetőség, de épp ezért a lakhatással összefüggő kereslet is nagyobb, ami felveri az árakat.
Nem feltétlenül lustaságból vannak tele a mamahotelek
"Az európai fiatalok egy sorsdöntő életszakaszban szembesülnek a lakhatási válsággal, ami sokakat olyan élethelyzetbe kényszerít, amelyet egyébként nem választanának, például a szülőknél vagy rokonoknál élnek" - állapította meg a jelentés. Ez gyakran túlzsúfoltságot okoz egy-egy családon belül, késlelteti a fiatalok önállósodását és a gyermekvállalást is.
2024-ben Romániában (41%), Lettországban (39%) és Bulgáriában (34%) volt a legmagasabb, és Cipruson (2%), Máltán (4%) és Hollandiában (5%) a legalacsonyabb a túlzsúfolt lakások aránya.
Nincsenek sokkal jobb helyzetben azok a fiatalok, akiknek sikerül független életet kezdeniük. Ők a többi korcsoporthoz képest jelentősen többet költenek jövedelmükből lakhatásra, és nagyobb valószínűséggel kerülnek hátraléka a bérleti díjjal vagy a rezsivel.
Mely uniós országok fektetnek be a lakhatásba?
Portugálián kívül Bulgáriában, Írországban, Lengyelországban, Spanyolországban, valamint Ausztria és Olaszország egyes részein is gyakorlatilag megfizethetetlenné váltak a bérlakások. A medián bér több mint 80 százalékát kiteszi egy átlagos kétszobás lakás bérleti díja.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 2024-ben az uniós GDP 5,3 százalékát fektették lakhatásba. Ciprus a listavezető, ott a GDP 8 százaléka áramlott ebbe a szektorba. A sereghajtó Lengyelország, ahol csak a nemzeti össztermék 2,2 százalékát fordították erre. Szintén a sor végére került Lettország és Görögország is 2,5 százalék körüli költéssel. Olaszország 6,8 százalékkal, Németország 6,2 százalékkal képviseli a középmezőnyt.
Tavaly az Európai Bizottság bemutatta a megfizethető lakhatás megteremtésére irányuló tervét, amely a blokk egészére vonatkozik.
Az EU legalább 11,5 milliárd eurót mozgósít többéves költségvetéséből, ennyi jön még ahhoz a 43 milliárd euróhoz, amit már korábban elkülönített a szociális an igazságos, megfizethető és fenntartható lakhatásra. A nemzeti és regionális fejlesztési bankok és intézmények várhatóan 375 milliárd eurót fektetnek be ebbe a szektorba 2029-ig.