A valódi hatáskör továbbra is a kormányok kezében van, ezért tulajdonképpen nincs közös uniós megoldás az egyre több embert érintő problémákra.
Március 10-én az EP-képviselők 367:166 arányban megszavazták a lakhatási válsággal foglalkozó különbizottság ajánlásait. A jelentés nem kötelező erejű, de ez az első alkalom, hogy Európa az egész Unióra kiterjedő lakásügyi menetrendet hoz létre. A számok jól érzékeltetik a probléma nagyságát. Európában mintegy 10 millió lakás hiányzik, az EU-ban a bérleti díjak több mint 30 százalékkal emelkedtek az utóbbi időszakban.
Az Európai Beruházási Bank szerint csak 2025-ben további 2,25 millió lakásra lett volna szükség, ami 50 százalékkal több annál, mint amennyi jelenleg épül.
A Parlament azt kéri a Bizottságtól, hogy csökkentse a bürokráciát, módosítsa az adószabályokat, és több uniós forrást fordítson lakások építésére és felújítására. Válaszul a Bizottság bejelentette a megfizethető lakhatásra vonatkozó tervét, amelyhez mintegy 10 milliárd eurót biztosítanak az InvestEU programból.
Brüsszel mozgástere azonban korlátozott. Az EU nem határozhatja meg az adókulcsokat, nem írhatja át a nemzeti területrendezési szabályokat, és nem kötelezheti az országokat több lakás építésére. Érdemi árcsökkenés várhatóan legkorábban 2027-ben jöhet. Most a Bizottságon és a 27 tagállami kormányon a sor, hogy valódi lépéseket tegyenek.