A valódi hatáskör továbbra is a kormányok kezében van, ezért nincs közös uniós megoldás az egyre több embert érintő problémákra.
Március 10-én az EP-képviselők 367:166 arányban megszavazták a lakásválsággal foglalkozó különbizottság ajánlásait. A jelentés nem kötelező erejű, de ez az első alkalom, hogy Európa az egész Unióra kiterjedő lakásügyi menetrendet hoz létre.
A számok jól érzékeltetik a probléma nagyságát. Európában mintegy 10 millió lakás hiányzik. Az EU-ban a bérleti díjak több mint 30 százalékkal emelkedtek az utóbbi időszakban. Az Európai Beruházási Bank szerint csak 2025-ben további 2,25 millió lakásra lett volna szükség, ami 50 százalékkal több annál, mint amennyi jelenleg épül.
A Parlament azt kéri a Bizottságtól, hogy csökkentse a bürokráciát, módosítsa az adószabályokat, és több uniós forrást fordítson lakások építésére és felújítására. Válaszul a Bizottság bejelentette a Megfizethető Lakhatási Tervet, amelyhez mintegy 10 milliárd eurót biztosítanak az InvestEU programból.
Brüsszel mozgástere azonban korlátozott. Az EU nem határozhatja meg az adókulcsokat, nem írhatja át a nemzeti területrendezési szabályokat, és nem kötelezheti az országokat több lakás építésére. Érdemi árcsökkenés várhatóan legkorábban 2027-ben jöhet. Most a Bizottságon és a 27 tagállami kormányon a sor, hogy valódi lépéseket tegyenek.