A Donald Trump által fenyegető magasabb vámoktól kezdve a közel-keleti konfliktusig az európaiak újraértékelik, hogyan teljesít az EU a nemzetközi színtéren.
Bár az EU-t még mindig széles körben kulcsfontosságú globális szereplőként tartják számon, az új adatok arra utalnak, hogy a növekvő geopolitikai instabilitás közepette kezd meginogni a befolyása iránti bizalom.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euroconsumers felmérése, amely tíz ország - köztük Magyarország - közel 10 000 emberének válaszai alapján készült, rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan látják a blokk globális helyzetét.
Elismert hatalom - de egyértelmű korlátokkal
Az európaiak többsége továbbra is úgy tekint az EU-ra, mint a világszíntéren meghatározó erőre. Mintegy 63%-uk vezető gazdasági hatalomnak, 60%-uk pedig befolyásos politikai szereplőnek tekinti.
A katonai erő tekintetében azonban jelentősen eltolódik a megítélés. Csak 36% tartja az EU-t hiteles kemény hatalomnak, ami rávilágít a gazdasági súlya és védelmi képességei közötti szakadékra.
A konkrét válságok esetében is megoszlanak a vélemények. Ukrajnában a megkérdezettek 42%-a szerint az EU erős vezető szerepet játszott. Ezzel szemben 41% szerint a Gázai övezetben nem sikerült ezt megtennie.
A belső megosztottságot kulcsfontosságú akadálynak tekintik: a megkérdezettek nagyjából kétharmada szerint a tagállamok közötti nézeteltérések aláássák az EU globális befolyását.
A hűlő transzatlanti kapcsolat
A felmérés szerint az Egyesült Államokba mint hosszú távú partnerbe vetett bizalom gyengül. A válaszadók mindössze 28%-a hisz abban, hogy Washington az elkövetkező években is megbízható marad.
A kételyek különösen hangsúlyosak az olyan országokban, mint Dánia, Németország, Portugália, Írország, Belgium és Spanyolország, ahol a válaszadók jelentős része megkérdőjelezi a transzatlanti szövetség tartósságát.
Ebben az összefüggésben a válaszadók mintegy fele szerint az EU-nak prioritásként kellene kezelnie az Egyesült Államokon kívüli új partnerségek kiépítését. Eközben 51% támogatja a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését az ázsiai gazdaságokkal, például Japánnal és Dél-Koreával, míg 37% támogatja a Kínával való szorosabb gazdasági kapcsolatokat.
A kereskedelmi feszültségek kulcsfontosságú tényezőnek tűnnek, 70%-uk támogatja az amerikai vámokra válaszul hozott uniós ellenintézkedéseket.
Ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy Brüsszel hogyan kezelte Donald Trump amerikai elnök politikáját. A válaszadók 38%-a nem helyesli az EU válaszlépéseit, míg 34%-uk támogatja azokat.
A fogyasztói magatartás is változik. Mintegy 44%-uk mondta, hogy csökkentette vagy leállította az amerikai termékek vásárlását - ez az arány Dániában 55%-ra emelkedik.
Nagyobb autonómia iránti felhívások
Az Európai Unió nagyobb önállósága iránt erős a támogatottság. A válaszadók mintegy 80%-a támogatja az európai technológiába történő nagyobb beruházásokat a külső hatalmaktól való függőség csökkentése érdekében.
Hasonlóan széles körű a támogatottság a védelmi képességek megerősítése és a kereskedelmi partnerségek diverzifikálása mellett.
A várakozások azonban továbbra is visszafogottak. Miközben sok európai támogatja, hogy az EU határozottabban lépjen fel a globális színtéren, továbbra is aggályok merülnek fel a gazdasági hatásokkal kapcsolatban - különösen, mivel a háztartások továbbra is küzdenek a növekvő megélhetési költségekkel.