Az iráni háború súlyos gondokat okoz a Közel-Keleten.
A katonai csapások és az egyre fokozódó feszültség megnehezítik az áruszállítást a Hormuzi-szoroson, melyen a világ olaj- és gázkereskedelmének az ötöde halad át. A tartályhajó-forgalom a biztonsági aggályok miatt meredeken visszaesett, a biztosítási költségek emelkednek, az Öböl térségének pedig több nagy energetikai létesítménye leállította a termelést. A globális energiapiacok hevesen reagáltak: az olajárak megugrottak, a földgáz ára, különösen Európában, emelkedésnek indult, mivel a kereskedők elhúzódó ellátási zavaroktól tartanak. Súlyos energiaválság körvonalazódik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Unió energiaszükségletének túlnyomó részét importból fedezi, ezért a nemzetközi fennakadások megemelik a háztartások és az ipar költségeit. A gázárak megugrottak, ami nyomást gyakorol az áramtermelésre, a fűtésre és az ipari termelésre. Az olaj drágulása az egész gazdaságban növeli az üzemanyagköltségeket.
Európa ráadásul viszonylag alacsony töltöttségű gáztárolókkal és korlátozott, gyorsan bevethető diverzifikációs lehetőségekkel lép be a válságba. Mégsem veszett el minden remény. Az EU évek óta erősíti az összekapcsolt villamosenergia-rendszert, amely a kontinens országainak hálózatait köti össze. Így az áram szabadabban áramolhat a határokon át, és a többlettermeléssel rendelkező országok segíthetik azokat, ahol hiány vagy magasabb üzemanyagköltségek jelentkeznek. A határokon átnyúló távvezetékek bővítésével és az olyan kezdeményezésekkel, mint az EU "energia-sztrádái", a blokk a piacok szorosabb integrációjára, az árak stabilizálására és a hazai megújuló energiaforrások hatékonyabb kiaknázására törekszik.
Elég lehet ez a stratégia? Felmérésünk névtelen, kitöltése csak néhány másodpercet vesz igénybe.